Könyv

Antti Leikas: EvickÉlj

  • Pap Vera-Ágnes
  • 2013. március 28.

Könyv

Az Atyaúristen kockásfüzetbe jegyzetelt a teremtéskor, a hollók trükkösebb fejszámolók, mint a hattyúk, és a szovjet birodalom bukása egyértelműen annak köszönhető, hogy Gorbacsov megduplázta a vodka árát. Ezeken és számos hasonló jelentőségű létkérdésen mereng Arto Jaakkola ügyfélmenedzser, az első könyves finn író művének fő- és antihőse, aki egyetlen dolgot szeretne szívből és igazán: egyszer kialudni magát.

Tíz percekre felosztott, végtelenített körforgású nap a történet, ez Jaakkola élete. Az ügyfélmenedzser nem kifejezetten karrierista típus: jövőképe annyi, hogy talán a következő negyedórában bóbiskolhat egyet a laptopja előtt. A rengeteg saját és átörökölt gyerekkel megáldott családfő a szétesés folyton fenyegető rémével szembeszállva igyekszik helytállni, miközben alvásról ábrándozik az értekezlet alatt, a vécén, a parkolóban, sorban állás közben a postán. A mindennapok monotóniájába még egy "derekas függőség" is változatosságot hozna, de hiába az erőfeszítés, a cigire sincs ideje rászokni. Az "éberszenderület", a félálom állapota azonban a menekülési útvonalat is megszabja: a valóságtól eszement gondolatmenetekbe szédülve szakad el. Szürreális agyfutamaiból megtudunk a világról mindent, amire nem lehet szükségünk - többek között azt is, hogy a magyarok vidám népség, mert a gulyás után addig járják a csűrdöngölőt a pusztán, amíg el nem ájulnak.

Az EvickÉlj egy tervezett trilógia első regénye (a második nemrég jelent meg finnül). S bár Jaakkola intertextuális utalásokkal bőségesen megszórt gondolatáradatai néhol már-már fullasztóan özönlenek, az események leírásának tárgyszerűsége, fekete humora és finom iróniája helyrebillenti az egyensúlyt. A talán nem örökéletű, ám mulatságos történetben Jankó Szép Yvette szórakoztató és szellemes fordítása segítségével evickélhetünk, sodródhatunk együtt a kétbalkezes Jaakkolával.

Fordította: Jankó Szép Yvette. Polar Könyvek, 2012, 184 oldal, 3200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.