Könyv

John le Carré: A kémek öröksége

  • bánza
  • 2018. február 20.

Könyv

Az 1931-ben született író most újraírta, pontosabban a történelmi változások szellemében újraértelmezte a nagyjából a berlini fal felépítésének idején (1959–1961) játszódó első remekművét (A kém, aki bejött a hidegről). Ami akkor hazafias tettnek tűnt, az ma könyörtelen emberkísérletnek hat, ami akkor erkölcsösnek látszott, és valami nagyobb cél érdekében zajlott, az ma perverz hatalmi tébolynak is beállítható. Ez a posztmodern politikai nézőpont teljesen legitim, ugyanis a berlini fal leomlása óta az összes kém bejött a hidegről.

De mi az örökségük? Mi a hagyatékuk? A cím (eredetiben a legacy szó áll) legalább kettős értelmű. Egyrészt mit örököltek az immár szélárnyékba behúzódott, veterán kémek a történelmi múltból? Milyen emlékekkel kell szembenézniük? Másrészt: milyen örökséget hagytak azokra, akik már a hidegháború után kezdték meg szellemileg nagykorú életüket? Tényleg romlott nagyapák, politikai pedofilok voltak? Milyen morált képviselő unokákat várunk akkor tőlük?

A kidolgozás virtuóz és nagyvonalú. A különféle idősíkok váltogatása bonyolult, mégis könnyen követhető, az eltérő nézőpontokból felidézett eseménysor minden esetben új értelmezési tartományokba vezet. És még szórakoztató is.

Végül a harmadik hagyaték, ami aligha más, mint az immár aggastyán Le Carré írói végrendelete. A regény újrajátssza egykori nagy témáit, egyben búcsút vesz alteregója, Georg Smiley, a kémkedés Hamletje alakjától, másrészt Le Carré elköszön a közönségétől is. Káprázatos a hagyatéka. Köszönet érte.

Fordította Orosz Anna. Agave Könyvek, 2017, 258 oldal, 3380 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.