Képregény

Csepella Olivér: Nyugat + zombik

  • - kg -
  • 2018. február 20.

Könyv

Ez a marha volt köztünk a legnagyobb zseni – mondta (vagy nem) Kosztolányi Karinthyról, de azt már szemérmesen elhallgatta, hogy ez a marha kiváló zombiirtó is volt; Dide & Frici együtt aprították az élőhalottakat a New York Kávéházban. Az irodalomtörténészek sorban adják vissza működési engedélyüket; hogyhogy nem láttuk ezt jönni? – szegezik egymásnak a költői kérdést csüggedten. A költők viszont nem költői kérdésekkel, hanem zombiirtással foglalkoznak, ki-ki vérmérséklete szerint. Juhász Gyulát például nem is hívják, mert szomorú. Csepella Olivér meglátta az akcióhőst a Nyugat nagyjaiban; nagyszabású graphic noveljében az irodalmi vad banda tagjai faviccekkel és komolyabb fegyverzettel igyekeznek kitörni a zombihorda szorításából. A szépirodalom elzombisodása nem új keletű jelenség (lásd Büszkeség és balítélet meg a zombik), a kérdés, bírja-e Csepella ötlete 4 képkockánál tovább, a válasz pedig, hogy nagyon is bírja, egészen a történet feléig. Csak itt, midőn felberreg egy motoros fűrész, érezhető némi megtorpanás. Ez testvérek közt is 150 oldalnyi tiszta élvezet, és a maradék 100 sem sokat ront az összképen. Csepella nemcsak rajzban találta meg az üdvözítő utat a zombis nyugatosokhoz, hanem nyelvben is: dúl az élvezetes nyelvi horror, egymást érik a jóízű „aztakurvák” és „bazmegek”, melyek nagyon is adekvátak élet-halál harc közben, még két lábon járó érettségi tételektől is. Az imázsváltás legnagyobb nyertese Babits Bihály – Karinthyban csak az nem látta eddig a cowboyt, aki nem akarta (híres fotó őrzi Fricit westernhősként), Kosztolányiról is sejthető volt, hogy a szalonkabát alatt egy Indiana Jones bújik meg, és Móricztól sem idegen a shotgun, de Babitsból eddig sem a lepedőakrobata, sem Gary Cooper tökössége nem látszott. A képregény csúcspontja épp ez: Babits tökössége, egy nagy szexjelenet és egy költő-zombi élet-halál harc képkockáinak összevágása.

Corvina, 2017, 264 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.