Könyv

Jonathan Safran Foer: Globális öngyilkosság

Könyv

Mi lehet olyan kellemetlen, hogy még az Al Gore-féle Kellemetlen igazságból is kihagyták? Foer alaptétele szerint esélyünk sincs megfékezni a klímaváltozást anélkül, hogy étrendünkben radikálisan visszaszorítanánk az állati eredetű táplálékot, gátat szabva ezzel a nagyüzemi állattartásnak. Az eredetileg szépíró szerző konkrétan azt javasolja, hogy vacsora előtt senki ne egyen semmi állati eredetűt. (Interjúnkat a szerzővel lásd: „A legfontosabb ember a világon”, Magyar Narancs, 2020. június 25.)

A Globális öngyilkosság nem népszerű ismeretterjesztő könyv, az állattenyésztés és a „bolygóválság” összefüggéseinek taglalásakor a legszikárabb tényekre szorítkozik (például: hogy bármely adott pillanatban 23 milliárd csirke él a Földön). Sokkal inkább laza esszékötetet kapunk, amelyben Foer azt járja körbe, milyen pszichológiai akadályok tornyosulnak a klímaváltozással szembeni egyéni és kollektív cselekvés előtt.

Bár nincs tudományos konszenzus arról, hogy az állattenyésztés milyen arányban felelős az emberiség kibocsátotta üvegházhatású gázok mennyiségéért (a becslések 14,5 százaléktól 51 százalékig terjednek), Foer meggyőzően érvel amellett, hogy muszáj változtatnunk. Kétlem, hogy az akár csak részleges veganizmus egyszerűbben megvalósítható, mint mondjuk, az autómentes élet, de az mindenesetre a könyv erénye, hogy rávilágít: bolygónk feléléséért néhány gonosz iparvállalat mellett modern világunk kényelmi pillérei is felelősek, így az életmódunk sem maradhat változatlan.

Fordította: Tábori Zoltán. Helikon, 2020, 305 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.