Könyv

Stephen King: Az intézet

Könyv

Adott egy exrendőr, aki csupa hasraütésszerű írói döntés következtében eljut egy Dél-Karolinában lévő kisvárosba, és van Luke Ellis, az enyhe telekinetikus képességekkel megáldott 12 éves srác, akit mégis épp e majdnem jelentéktelen szuperereje miatt rabolnak el és szállítanak az intézetbe. Hogy milyen rettenetes dolgok várnak rá, nem árulhatjuk el, elég annyi, hogy ott a kiskorúak ihatnak és dohányozhatnak is. E napjaink Amerikájában játszódó horror-thriller szerkezete igen érdekes: az első negyven oldalon megismerjük a főszereplőt, aki csak a másik főszereplő viszontagságainak taglalása után, bő háromszáz oldallal később bukkan fel újra. A könyv itt pörög fel, ami csak azért baj, mert utána még hátravan az utolsó felvonás, a finálé, a befejezés, majd a végszó.

King nem bíz semmit a véletlenre: szinte minden csavar ismerős, majd’ minden fordulatot láttunk már valahol, a többségét épp nála.

Ha nem vágyunk feltétlenül az eredetiségre, akkor ezt a könyvet is élvezni fogjuk. Legalábbis egy darabig. Aztán egyre zavaróbbak lesznek az elvarratlan szálak, Bihari György fordításáról nem is beszélve. Gyanúnkat már a „készültségi hátizsák” is felkeltheti, de szinte biztos, hogy az eredeti regényben nem Pilóta kekszet vásárolnak, és nem Illés-dalszöveget énekelnek, de az olyan szó szerinti fordítások, mint „jobb túlélni kémiával”, és a „túl lehet a holdon” is versengenek az olyan álkeménykedő, idejétmúlt/cuki szlenggel, mint amilyen „a frászt hozta rám a nyavalyás”.

Fordította: Bihari György. Európa Könykiadó, 2020, 496 oldal, 4999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.