Könyv

Stephen King: Az intézet

Könyv

Adott egy exrendőr, aki csupa hasraütésszerű írói döntés következtében eljut egy Dél-Karolinában lévő kisvárosba, és van Luke Ellis, az enyhe telekinetikus képességekkel megáldott 12 éves srác, akit mégis épp e majdnem jelentéktelen szuperereje miatt rabolnak el és szállítanak az intézetbe. Hogy milyen rettenetes dolgok várnak rá, nem árulhatjuk el, elég annyi, hogy ott a kiskorúak ihatnak és dohányozhatnak is. E napjaink Amerikájában játszódó horror-thriller szerkezete igen érdekes: az első negyven oldalon megismerjük a főszereplőt, aki csak a másik főszereplő viszontagságainak taglalása után, bő háromszáz oldallal később bukkan fel újra. A könyv itt pörög fel, ami csak azért baj, mert utána még hátravan az utolsó felvonás, a finálé, a befejezés, majd a végszó.

King nem bíz semmit a véletlenre: szinte minden csavar ismerős, majd’ minden fordulatot láttunk már valahol, a többségét épp nála.

Ha nem vágyunk feltétlenül az eredetiségre, akkor ezt a könyvet is élvezni fogjuk. Legalábbis egy darabig. Aztán egyre zavaróbbak lesznek az elvarratlan szálak, Bihari György fordításáról nem is beszélve. Gyanúnkat már a „készültségi hátizsák” is felkeltheti, de szinte biztos, hogy az eredeti regényben nem Pilóta kekszet vásárolnak, és nem Illés-dalszöveget énekelnek, de az olyan szó szerinti fordítások, mint „jobb túlélni kémiával”, és a „túl lehet a holdon” is versengenek az olyan álkeménykedő, idejétmúlt/cuki szlenggel, mint amilyen „a frászt hozta rám a nyavalyás”.

Fordította: Bihari György. Európa Könykiadó, 2020, 496 oldal, 4999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.