Könyv

Kabai Lóránt: Semmi szín

  • Bán Zoltán András
  • 2017. július 1.

Könyv

A cím kifejező és igaz, a könyv valóban szegény a színekben, a leggyakoribb szavak egyike a por, de a rozsda is az élbolyban szerepel. Sprőd szövegek, nyersek, olykor durvák, borostásak. Összekoccannak a (vers)molekulák.

Nagyon rosszul érzi magát a jelenkorban és a maga bőrében a könyv lírai Énje, és ez esetben talán nem teljes agyalágyultság e látszólag avítt kategória használata. Kabai valóban alanyi költő, persze nem a reflektálatlan dalos pacsirta értelmében, hiszen tudja-tanulta, hogy az ilyesmi művészileg már eléggé reménytelen, mégis ki akarja dalolni, mi bántja hazafelé menet. Igaz, olykor kissé túlbonyolítja a reflexiót, túlmagyarázza önmagát. Magyarán: túlírja a verseket. De ez becsületes aránytévesztés, hiszen – ha jól érzem – kerülni akarja az olcsó poénokat, a frappáns zárlatot. A csattanós giccset.

Ideáljai (kiket szövegszerűen is megidéz) T. S. Eliot, József Attila, de Kosztolányi is fellép pár utalással. De akire legtöbbet hivatkozik, az egy filozófus, Ludwig Wittgen­stein (legkivált A bizonyosságról című könyve), de hát ő is amolyan alanyi filozófiát művelt. És ha nem tévedek, a kötet alapkérdése ugyancsak idevág: létezik-e az a személy, aki beszél, vagyis létezik-e a lírai Én? Ha igen, akkor minden más létezik. Ezt megtudni lenne az a bizonyosság, amelyet Wittgenstein is hajszolt, bár ő beérte (volna) egy kéz létezésének biztos tudatával.

Talán éppen a filozófia és líra együttes működtetése miatt, folyton a fiatal Petri jutott eszembe az olvasáskor. Nemcsak a színterek és helyzetek miatt (kocsma, utca, lerobbant lakások, piálás stb.), hanem az alapérzület okán is: „E korban / Nem enyhülhet meg szomjúságod”. Sör nem oltja ezt.

Kabai, ha ironikusan is, de valamiként kibékül önmagával néhány vers végén: „kedvellek, te porhüvely”. Persze morbid idill ez. A költő lírai Énje az efféle pillanatokban Adyé: „életes halott”.

Tiszatáj Könyvek, 2016, 96 oldal, 2100 Ft

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.