Irodalmi élüzem - Orbán János Dénes párhuzamos intézményrendszere

Könyv

A lapunk birtokába került hivatalos terv szerint az idén 700 millióval gazdálkodó KMTG az íróiskolája mellett díjakat és ösztöndíjakat oszt, könyvkiadót, művészeti portált, irodalmi magazint és digitális könyvtárat alapít, de lesz fesztiválja, vándorcirkusza és zenei tehetségkutatója is.

Ahogy azt az állami íróakadémiával foglalkozó előző cikkünkben (lásd: Kaparj, kurta!, Magyar Narancs, 2017. március 30.) is megállapítottuk, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) csak az idén indul be igazán. A 2016-ban 150 millió forintból gazdálkodó új írónevelde egy különösen szerencsés múlt év végi napon írt alá támogatói szerződést az Emberi Erőforrások Minisztériumával 400 millió forintról, továbbá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel 300 millióról. Így az idén az előző évi összeg mintegy ötszöröséből, 700 millióból valósíthatják meg programjaikat, és működtethetik az Előretolt Helyőrség Íróakadémiát. Ez az összeg többszöröse a Magyar Írószövetség, a József Attila Kör, a Szépírók Társasága vagy a Fiatal Írók Szövetsége éves költségvetésének, de a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kollégiuma is csak feleennyit oszthat szét ebben az évben pályázati úton.

Orbán János Dénes előad az íróakadémián

Orbán János Dénes előad az íróakadémián

Fotó: Oláh Gergely Máté

Az első évben elindult valamiféle munka. A KMTG erről nem árult el részleteket, ezért más lapokkal együtt közadatigényléssel fordultunk hozzájuk. A Narancs által kikért szerződésekből tudjuk, hogy tavaly az ügyvezetők havi bruttó 225 és 425 ezres, illetve 1,4 milliós összegekért ügyvezettek, az oktatók havi 150–300 ezer forint közötti összegekért oktattak, a mentorok havi 150–250 ezer forintért mentoráltak, az első évfolyam diákjai pedig havi 60–100 ezer forintos ösztöndíjak mellett nevelődtek. Tartanak órákat, kurzusokat, hétvégenként szemináriumokra jönnek össze, nyáron voltak táborozni, és kiadtak egy saját antológiát Enumeráció címmel, minden bizonnyal a saját és kedves barátaik szórakoztatására, ugyanis a kötetet könyvesboltban nem lehet beszerezni.

De arról eddig keveset tudtunk, mire készülnek 2017-ben. Hiába kérdeztem a kft. anonimitásba burkolózó munkatársát és Orbán János Dénest a szakmai terveikről, választ nem kaptam. Az Emmi és a Miniszterelnökség is ködösített: vagy azt írták a különböző adatigénylésekre, hogy nem minősülnek adatkezelőnek, vagy azt, hogy nincs náluk ilyesféle adat. Úgy tűnt tehát, szép szóra kapták a százmilliókat. Aztán amikor az Emmitől pontos dátum és összeg szerint kértem ki a KMTG-vel kötött támogatói szerződést, elküldték a mellékletével, vagyis a kft. 2017-es szakmai és pénzügyi tervezetével együtt – igaz, a terv a rajta szereplő január végi dátum szerint a támogatási szerződés megkötése után egy hónappal készült el.

Ugyan a tervcsokor nyomokban tartalmaz konkrétumokat, és vázlatos képet formálhatunk belőle a kft. céljairól, a szöveg elsősorban a komolyan előadott lelkes semmitmondás utánozhatatlan dokumentuma. Ennek megfelelően igen szórakoztató olvasmány, bár ha arra gondolunk, hogy jobb sorsra érdemes írószervezetek, folyóiratok és más irodalmi kezdeményezések kivéreztetése közben erre a bullshitgyűjteményre ma Magyarországon százmilliókhoz lehet soron kívül hozzájutni, attól kap a szöveg egy tragikus árnyalatot. Ráadásul az is kiderül belőle, hogy a KMTG valódi hosszú távú célja egy párhuzamos irodalmi intézményrendszer kiépítése.

Nézzük a konkrét terveket! A „saját oktatási és művészeti célra felhasznált ingatlan használatával” (sic!) az a cél, hogy a KMTG körül „szellemi kör” alakuljon ki. Ezért választottak „jól megközelíthető kertvárosi” ingatlant, az nem baj, hogy fel kell újítani, sőt. Persze lesz „nagyobb eszközbeszerzés” is, „oktatási tevékenységhez és alkotói munkához szükséges infokommunikációs, elektrotechnikai és egyéb eszközöket” vásárolnak, hiszen a „minőségi szakmai oktatás lebonyolítása mellett oktatási” tevékenységüket a „legkorszerűbb pedagógiai elveknek is megfelelő infrastrukturális és technikai környezetben” tudják megvalósítani. A korszerű pedagógiai elvekről ennél többet nem tudunk meg, és az sem derül ki, hol van a felújítandó ingatlan. Viszont kiírnak egy csomó pályázatot. Lesz mentor- és pályakezdő-pályázat, mint tavaly, és egy új, külön pályázat kárpát­aljai és délvidéki fiatal íróknak az alkotói és kritikaírói műhelyben való részvétel támogatására. Így az íróakadémiáról nemcsak írók, hanem kritikusok is kikerülnek majd, ha jól értjük a terveket.

A KMTG klasszikus irodalmi díjat ugyan nem alapít, de regény-, novella- és verspályázata saját díjként is működhet, ugyanis ezeket szokatlanul nagy juttatásokkal írták ki. A nyertes regény például 5 millió forintot hoz, vagyis ez lesz a konkrét műre adható legmagasabb díjazás Magyarországon (az Aegon-díjjal 3 millió, a Libri-díjjal 1 millió forint jár).

A tervezetben többször előjön, hogy a KMTG nemcsak oktat, hanem irodalmi ügy­nök­ségként is működik majd. Céljuk „a tagok irodalmi pályára állítása”, a „megjelenő kötetek utóéletének tudatos és közös gondozása”. Ezt segítik szerintük az irodalmi táborok, amelyek „az irodalmi élet szerveződésének, a közösségépítésnek és -épülésnek a legfontosabb helyszínei”. Úgyhogy mindjárt hármat is terveznek. A tavaszi táborban olyasmikre kell számítani, mint „a tagság részéről történő szellemi egymásra-hatás” (sic!), míg az őszi a „zártkörű alkotótáboroknál nagyobb volumenű, kárpát-medencei értelemben vett nemzetközi tábor” lesz. Tehát valamiféle irodalmi, kulturális fesztivál. A díszvendég „egy nemzetközileg is jegyzett sztárszerző” lesz, ígérik titokzatosan.

 

„Valamilyen oknál fogva”

Az írópalánták megtáboroztatása után a könyveiket is kiadják: „magyar és idegen nyelvű antológiákat” állítanak össze az „íróképzés során létrejött szellemi” alkotásokból. A KMTG tehát könyvkiadóként is megjelenik. Nemcsak új tehetségeket segítenek könyvhöz, a kiadó „értékmentésbe” is kezd: olyan műveket adnak ki újra „az elmúlt ötven évből, amelyek a magyar irodalom csúcsait jelentik, de valamilyen oknál fogva nem jutottak el a szélesebb olvasóközönséghez”. Honnan ismerős ez a hangvétel? A „magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba” a Kerényi-féle állami könyvsorozat, a Nemzeti Könyvtár is, többek között olyan magyar írók műveivel, „amelyek egyszerre szórakoztatóak és értéket hordozók” – a jobbára piaci alapon működő magyar könyvkiadók általános felháborodására.

De a KMTG a fiatalokra is gondol, ezért kiad „ún. kultkönyveket is”. Konkrétumot itt sem tudunk meg, de a KMTG ezen a téren megrendelőként is fellép: „alkotói ösztöndíjakkal több fajsúlyos szerzőtől számunkra izgalmas műveket rendelünk”. A KMTG-kiadó e-könyvben, hangoskönyvben, hagyományos kiadványokban, nyomdai előkészítésben is gondolkodik, mindeközben digitálisan is archivál: így jön létre majd az Előretolt Helyőrség Digitális Könyvtár. A KMTG 2017-ben „tudatosan elkezdi kiépíteni” a közönségtalálkozók megszervezéséhez szükséges „személyi, logisztikai és kapcsolati hátteret” is. Együttműködnek majd a kormányzati ifjúságpolitika háttérintézményével, az Új Nemzedék Központtal, valamint iskolákkal, művházakkal. De nem csak belföldön van élet, fontos a külföldi megmérettetés, úgyhogy a tagok határon túli érdekérvényesítését is megkezdik: ez a szöveg szerint azt jelenti, hogy mene­dzselik a fordítást, és segítenek megtalálni a megfelelő publikációs fórumot, továbbá képviselik íróikat irodalmi fesztiválokon és könyvvásárokon.

 

Vidéki tollforgatók, szevasztok!

Mivel egy „szellemi kör nem lehet meg egy szélesebb nyilvánosságot” elérő online felület nélkül, létrehozzák az Előretolt Helyőrség irodalmi-művészeti portált. Ez nemcsak a tagság műveinek és az akadémiáról szóló híreknek a felülete lesz, hanem önálló portál, nagyra törő céllal: azt akarják, hogy „egy olyan professzionális szerkesztőség által működtetett irodalmi-művészeti fórummá váljon az elkövetkező évek során, mely mind a szélesen értelmezett olvasóközönség, mind a szakmabeliek számára referencia és hivatkozási pont lesz”. Ilyen irodalmi portálból több létezik egyébként, a legismertebb talán a 2002 óta létező Litera.hu. A nagyságrendek érzékeltetése végett írjuk ide, hogy ez a portál a legutóbbi vonatkozó NKA-pályázaton 7 millió forintot kapott egy évre, míg az irodalomban kiemelten aktív KULTer.hu művészeti oldalnak ugyanott egy forint sem jutott, és kérdéses, hogy tovább tudnak-e működni.

De nemcsak saját portálja lesz a KMTG-nek: „több napilap tulajdonosával” tárgyalnak arról, hogy az akadémia saját finanszírozásban, de a lapok mellékleteként egy irodalmi-kulturális periodikát jelentessen meg havi, később heti rendszerességgel. Jó okkal feltételezzük, hogy itt a Mészáros Lőrinc kezébe került megyei napilapokhoz kapcsolt, közös irodalmi mellékletről lehet szó. A KMTG magazinjának főszerkesztője, Demeter Szilárd az Origónak adott nagyinterjújában azt mondta, „izgalmas kihívás lesz nyitni a vidék felé, megszólítani a vidéki tollforgatókat és az olvasókat”. Demeter Szilárd korábban volt Tőkés László irodavezetője, majd a Századvég elemzője, és a 444 szerint „Habony Árpád egyik ügyintézője”. Demeter Szilárd regénye mostanában jelent meg a Szőcs Géza-féle Irodalmi Jelen gondozásában, de az Origo-interjú szerint már dolgozik a következőn. Ez a „tökös székely történet” 2036 Európájában játszódik, amikor már „kalifátusban élünk”. „Helyőrséges szerző vagyok. Számomra ez inkább sorskmözösség” – írta egy Facebook-posztban, amely ma már csak a Mandineren olvasható. Ebben a KMTG-t kritizálókról is elmondja véleményét: „az, hogy tudálékosan, egymás faszát szopva az igazság birtokosaként osztjátok az észt, még elmegy, jogotok van hozzá, eresszétek, a net sok mindent elbír. De az, hogy dögunalmasan írtok, megbocsáthatatlan.”

Ezen a ponton azt mondhatnánk, a KMTG ötletbörzéjéből csak a vándorcirkusz és a rockkoncert hiányzik. De még azok sem, hiszen az idén „elkezdik kibővíteni” az irodalmi tehetséggondozást a társművészetek irányába. A „rendkívül igényes összművészeti képzés” alapját az adná, hogy már eddig is „szorosan együttműködtek” a Fekete Péter által a „világ legjobb cirkuszai közé juttatott” Fővárosi Nagycirkusszal és az ország „legnépszerűbb intellektuális zenekarával”. (Azt nem tudjuk, a KMTG-sek szerint melyik ez a zenekar, de van egy tippünk: a Loyal nevű „kárpát-medencei blues-rock banda” játszott a KMTG nyári táborában, a zenekar basszusgitárosa a már említett Demeter Szilárd, gitárosa a századvéges és 888-as Megadja Gábor.) Az összművészeti képzésről annyit tudunk meg, hogy „fiatal irodalmárok, zenészek, táncosok, artisták, képző- és vizuális művészek, valamint fotóművészek néhány fős csoportjainak” tartják majd egész évben. A KMTG célja, hogy 2018-ra a „fiatal alkotók” egy „nagyelő­adás keretében megfogalmazzák, hogyan látják Magyarország és a magyar nemzet elmúlt száz évét, és mit gondolnak a következő száz évről”. Szép feladat, főleg, hogy határozott elvárás az is, hogy „ne köldöknézős, múltba révedős előadást hozzanak össze”. A „nagyprodukciót” egy „vándorcirkusz keretében” turnéztatják majd, és „ehhez kötve” indítanak egy „zenei tehetségkutatót feltörekvő fiatal együtteseknek, amelyek nyeresége, hogy a turné különböző állomásain felléphetnek előzenekarként a szülőrégiójukban”.

Ez már így sem kevés, sőt a fenti idézetek szerzőjének harca a magyar nyelvvel kifejezetten nagyszabású. De biztos, ami biztos, két mondatban még arról is biztosít a „szakmai terv”, hogy az akadémia színházi projektet indít el, mivel a drámaíró szemináriumon „előadásra alkalmas drámai jelenetek születtek”. Erről azt tudjuk még meg, hogy „színészekkel és színházi rendezőkkel együttműködve” tervezik ezt, bár aki eljutott idáig ebben a szövegben, az már nem fog konkrétumokat számon kérni.

Az anyaghoz mellékelt költségvetési terv szerint a 400 millióból 63 millió forintot „szakértői, előadói díjakra”, 45 milliót bérköltségre, közel 70 milliót könyvkiadásra költenek. (Ez utóbbi nagyjából megegyezik az NKA által a települési könyvtárak eszközfejlesztésére elkülönített forrással, de nem sokkal kevesebb a Márai-program idei megvalósítására elkülönített 100 milliós címzett keretnél sem). Külföldi fellépésekre 7 milliót különítettek el, rendezvényeket 38 millióból szerveznek. Fordítói díjazásra 19, marketingre 15 millió forint marad. Utóbbira nagy szükségük lesz.

Neked ajánljuk