Könyv
Tízezer ok
Tavaly november 1-jén lett volna hatvanéves Borbély Szilárd, és idén, február 19-én lesz éppen tíz éve, hogy az öngyilkosságot választotta. De valóban választás, és nem valamiféle szükségszerűség határozta-e meg a szerző halálának körülményeit?
„Amikor először meg kellett határoznom magam, mindig azt mondtam, hogy közvetítő vagyok”
Györffy Miklóst, az ELTE BTK nyugalmazott professzorát elsősorban a német irodalom közvetítőjeként ismerjük, és terjedelmét tekintve valóban a műfordítói életműve a legsúlyosabb. Második regénye, az Egy emigráns vallomásai 2022-ben, 80 éves korában jelent meg.
„Nem támaszthatom fel”
Kudarc-e a könyv, ha az író azt érzi, bár a műve másoknak tetszik, ő maga mégsem érte el vele a célját? A szerzőt új regénye, a Keserű víz kapcsán kérdeztük emlékezésről, irodalomról, a hatalom dinamikájáról és a központi szereplőjéről: a nagymamájáról.
Polcra kerül
Lehet-e szépirodalmi téma például a miniszterelnök, ha a sajtóra és a közbeszéd témáira is zsibbadásig nehezedik a NER? Erre kerestük a választ négy íróval, akik nem szégyellősek, ha politikából kell irodalmat desztillálni.
Ugyanaz, mégis jobb
Grumpusz Alpár, vagyis A. Grumpusz egy hatalmas, zsémbes szörnyeteg, egy igazi morgusz.
A szerencse fiai
„A mi családi formánk a szeretet. Azzal pedig a legrosszabb helyzetből is ki lehet evickélni” – mondja Anya a Virág család ünnepeit bemutató történetek egyikében.
Túl sok szín?
Az elmúlt tizenhárom év bővelkedett a „közellenségekben”, ezek egyike a „senki által nem választott” civil társadalom volt. Hogyan érintették a politikai változások a civil szervezeteket, és milyen megküzdési stratégiáik alakultak ki? Erre keresi a választ e tanulmánykötet.
Zeneszobatitkok
A Bartók rádió korábbi műsorvezetőjének első kötete nem árul zsákbamacskát, már a színes külcsín és a rajzos illusztrációk is vérbő Nyáry Krisztián-kodást sejtetnek, vagyis azt, hogy semmiképp nem száraz, ám nem is igazán alapos, életrajzközpontú zenetörténeti adalékokat kap kézhez az olvasó a szerelemről.
A drámaíró regénye
Az elsősorban drámaíróként ismert szerző 1996-ban jelentette meg első prózakötetét, a Díszelőadást, amelyet harminc év után a most megjelent címadó kisregény másodikként követ.
Soha nem süt be a nap
A kilencvenes években meggazdagodott és óriási befolyásra szert tett orosz milliárdosok („tájkunok”) közül tán Mihail Hodorkovszkij a legismertebb.