rés a présen

„Kobzoltam és rappeltem”

  • rés a présen
  • 2023. december 19.

Könyv

Székely Szabolcs költő

rés a présen: Úgy tűnik minden író, költő életében eljön a pillanat, hogy mesét írjon. A csiga, aki nem talált haza című verses elbeszélő költeményed hogyan született?

Székely Szabolcs: Kétéves lehetett a nagyobbik fiam, még mellettünk aludt kiságyon, s egyik este rajtam volt a sor, hogy olvassak neki. Hullafáradt voltam, viszont a mesét nem lehetett kihagyni, úgyhogy villanyoltás után elkezdtem mesélni egy csigáról, aki elfelejti, hogy hol van a háza, és megpróbálja kideríteni. Aztán évekkel később a MÁV Szimfonikusok megtaláltak, hogy van nekik egy blogjuk, és szeretnék, ha írnék oda havonta egy zenei témájú verset, nekem pedig eszembe jutott ez a csiga, akiből utcazenészt csináltam, kitaláltam hozzá egy fordulatos sztorit, elkezdtem írni egy verses elbeszélést, és végül ennek a fejezeteit posztoltam náluk havonta.

rap: A megjelenés is a megrendelés része volt?

SZSZ: Írás közben már nem voltam benne biztos, hogy ez gyerekkönyv lesz, az én fejemben legalábbis nem volt egy konkrét, megcélzott gyerekkorosztály. Olyan mesét akartam írni, amit én is szeretnék olvasni, legyen szórakoztató, komoly, keserédes, a vége pedig felszabadító happy end. De végül elküldtem a Mórának, és mivel nekik eléggé megtetszett, el kellett hinnem, hogy ez a könyv gyerekeknek is készül, főleg, amikor megláttam Horváth Ildi készülő illusztrációit és a borítót, amely elsősorban a kicsiket szólítja meg, nagyon szerethető rajzokkal.

rap: Az utcazenész csiga története úgy épül fel, mint egy mai televíziós sorozat, epizódokból áll, és társadalmi problémákra fókuszál.

SZSZ: Éppen akkor kezdtem ezt írni, amikor tizenkét év után befejeztem a story editori munkát egy napi tévésorozatnál. Fontos iskola volt, rengeteget lehetett tanulni belőle, nyilván itt is használtam belőle, amit érdemes volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.