KöNYVMELLÉKLET

A drámaíró regénye

Kárpáti Péter: Térkép a túlvilágról

Könyv

Az elsősorban drámaíróként ismert szerző 1996-ban jelentette meg első prózakötetét, a Díszelőadást, amelyet harminc év után a most megjelent címadó kisregény másodikként követ.

Ez a 157 oldalas, első pillantásra történetek véletlenszerű egymásutánjának tűnő szöveg képezi a könyv első részét. Ezek között ott vannak az író érezhetően személyes történetei, de találunk legendákat, kultúrtörténeti anekdotákat is, olykor egyenesen párbeszédes formában. A narrátor egy író (az író? maga a szerző?), aki időben és térben ugrálva, látszólag összefüggéstelenül, véletlenszerű események sorozataként ábrázol, összeszőve a valóst a valótlannal. A mesélő olykor meg is szólít minket, kérdez, és van, hogy elküld a fenébe. Hozzánk beszél, figyelmünket irányítja, de mindvégig titokzatos marad. Mindenféle bevezetés nélkül csöppenünk bele a családtörténetbe. A történetek sodró erejűek, és egyikből könnyedén úszunk a másikba, ugyanúgy, ahogy a humor és az emelkedettség is váltakozik. Előbb még egy diófáról van szó, de aztán már Jászai Mari néz egy pókot, ott vagyunk Lőw rabbi szobájában, aztán vágtatunk az automobillal Budapestre, fejünkön a rabbi sipkájával, vagy az Ultonia fedélzetén utazunk Bíró Mórral együtt, aki ritkán bukkan fel a mesék között, mint egy szomorú árnyék. Temetés, éjszaka a hajón, ahol a remény csak annyi, hogy az utasok épen Amerikába érnek, ahol majd jobb lesz, vagy legalább más.

Mégis: van, ami összeszervezze a töredékeket. E gazdag, sűrű, szövevényes, humoros történetfolyamból az bomlik ki, hogy az író miképp nem tudta megírni a déd­apja, Bíró Mór történetét, sem drámai formában, sem máshogy, és hogy mindez hogyan inspirálja őt a drámái megírásában. A déd­apja történetét az író a kórházban haldokló nagyapjától hallja először, még gyerekként. Innen eredezteti saját kényszerét is a mesélésre. Amit elkezdeni nem volt egyszerű. Megtudjuk, hogy a szövegbéli író úgy akart nekiugrani a dédapjáról szóló írásnak, hogy először kiolvassa a Széchényi Könyvtárat. Évekig mániákusan csak magyar népmeséket olvasott, városi legendákat, politikai mendemondákat, tizenkilencedik századi összeesküvés-elméleteket, ponyvafüzetek százait. Eközben azon kapta magát, hogy megírta a Tótferit, egy Nick Carter-darabot, a Pájinkás Jánost, a Negyedik kaput, és A szerelem megszállott rabja, avagy mit tett Umáma Átikával?-t. Az egész regényt átitatja a színház levegője, utalások és példák formájában is megjelennek a színházi motívumok. Olyan apró műhelytitkokba látunk bele, amelyekre talán nem gondolunk egy előadást nézve, drámát vagy regényt olvasva. Az író cinkosává és alkotótársává válhatunk, továbbgondolhatjuk a szerző által elejtett ötletfoszlányokat. Egy-egy jelenet erejéig bepillanthatunk a lehetséges variációk egyikébe, amelyet az írói képzelet a végtelenből kiragadott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.