KÖNYVMELLÉKLET

Zeneszobatitkok

Bősze Ádám: Nagy zenészek, nagy szerelmek

Könyv

A Bartók rádió korábbi műsorvezetőjének első kötete nem árul zsákbamacskát, már a színes külcsín és a rajzos illusztrációk is vérbő Nyáry Krisztián-kodást sejtetnek, vagyis azt, hogy semmiképp nem száraz, ám nem is igazán alapos, életrajzközpontú zenetörténeti adalékokat kap kézhez az olvasó a szerelemről.

A könyv egy elutasításból született, amikor egy szervező nem kapott rá Bősze ötletére, egy, a zenetörténet furcsa haláleseteiről szóló sorozat kapcsán. A kötetben szereplő tíz, hanyag eleganciával megírt szerelmi történet alapját nála (Nyáryval ellentétben) nem Facebook-posztok, hanem az elmúlt években országos turnévá duzzasztott előadások adják. A szerző olykor még a közönségnek szóló poénokról sem mondott le, rövid, keretes kommentárjaiban pedig saját, inkább szakmai történeteket is megoszt a rádióban és máshol töltött évekből.

Az ég óvjon tőle, hogy a zenetörténetből száműzni akarjuk a bulvárt, amely látszólag szimbiózisban él a nagy művekkel. Noha nem törvényszerű a kapcsolat Gesualdo furcsa, nem e világi harmóniái és gyilkos természete, Wagner grandiőz monomániája és szerelmi zsarnoksága, Mozart invenciózussága és bohém szerelme között, a hallgató mégis szeret ráérezni ezekre. Bősze pedig lelkiismeretes munkát végez, nem csupán a közkézen forgó életrajzokból és idézetekből, hanem eredeti levelezésekből nyer ki adatokat, és a tíz történetből nem felejt ki olyan tabusított témákat sem, mint Schubert gyanított, illetve Benjamin Britten nyílt titokként kezelt melegsége. Útközben adalékokat kapunk arról is, mint hordták a hajukat a párizsi nők a 18. század végén, milyen volt a Beethoven-korabeli férfidivat, és hogyan került Puccini kezébe veronál. Egy helyen – Cosima Liszt, Hans von Bülow és Richard Wagner szerelmi háromszögén lezseren átugorva – utal arra is, hogy a könyvnek folytatása is készülhet. Portréalany mindenesetre lenne elég: Schumann majdnem bíróság elé citálta majdani apósát, hogy megkapja Clara kezét, Berlioz csaknem öngyilkos lett a szerelemtől – végül szimfóniaírással enyhítette bajait –, Verdi pedig élettársi kapcsolatával borzolta a vallásos olaszok kedélyeit. Röviden, egyedül Bach volt „normális”. (Csáth Géza írta róla: „Nagyon szerethette a feleségét, és zavartalan boldogságban élhetett, mert zenéjében a szerelem hangjait hiába keressük.”)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.