A búsító harag mögött

Toldi titkáról

Könyv

Jankovics Marcell Toldi című rajzfilmjét nézzük.

– Miért mérges a bácsi? – kérdezi hatéves unokám suttogva, kissé megrettenve Toldi György látványos dührohamaitól: a „rókalelkü bátya” Miklós elleni mérgében hol elsárgul, hol elkékül, hol elvörösödik, hol habzó szájú, veszett kutyaként hörög, vagy sebzett farkas gyanánt fogát csattogtatja. – Később elmagyarázom – nyugtatgatom a kislányt. De amikor a film után megint rákérdez, elhessegetem a témát. Amit mondhatnék neki, az éppenséggel nem hatévesnek való tartalom.

Arany János alakja – a mindentudó narrátoré – mindvégig ott lebeg a Toldi-film jelenetei felett. De a költő sem adott igazán meggyőző magyarázatot Toldi György megveszekedett testvérgyűlöletére. A konfliktus eredetét talán azért fedi homály, mert – bármilyen furcsán hangzik – maga Arany sem ismerte a Toldi fivérek közti viszály valódi okát 1846-ban, amikor megírta a Toldit. Az elbeszélő költemény olvasója szinte azonnal belecsöppen a fiútestvérek közötti ellenségeskedés feszült hangulatába. György lustasággal vádolja Miklóst, anyjukba is beleköt, mondván: „Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet”. De Miklós sem marad adós a válasszal: „Forr epéd, hogy más is márt veled egy tálba, / Vesztenél, ha tudnál, egy vizes kanálba.” Felmerül a gyanú, hogy Györgynek alig titkolt szándéka, „hogy birtokából jó öccsét kinyomja”. Szó szót, sértés sértést követ, Miklós eldobja a malomkövet, megöl egy szolgát, és bujdosóvá lesz. Egy izgalmas farkaskaland során agyonver két fenevadat, és a dögöket – ezt az ötletet Francis Ford Coppola is megirigyelhetné – alvó bátyja ágyába teszi: „Azzal a két farkast az ölébe vette, / Az öreg nyoszolya szélire fektette, / Így beszélve nékik: »tente, tente szépen: / A testvérbátyátok fekszik itten épen«”  – dörmögi Miklós, és már szedi is a sátorfáját – jól ismerjük a folytatást és a befejezést.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.