A búsító harag mögött

Toldi titkáról

Könyv

Jankovics Marcell Toldi című rajzfilmjét nézzük.

– Miért mérges a bácsi? – kérdezi hatéves unokám suttogva, kissé megrettenve Toldi György látványos dührohamaitól: a „rókalelkü bátya” Miklós elleni mérgében hol elsárgul, hol elkékül, hol elvörösödik, hol habzó szájú, veszett kutyaként hörög, vagy sebzett farkas gyanánt fogát csattogtatja. – Később elmagyarázom – nyugtatgatom a kislányt. De amikor a film után megint rákérdez, elhessegetem a témát. Amit mondhatnék neki, az éppenséggel nem hatévesnek való tartalom.

Arany János alakja – a mindentudó narrátoré – mindvégig ott lebeg a Toldi-film jelenetei felett. De a költő sem adott igazán meggyőző magyarázatot Toldi György megveszekedett testvérgyűlöletére. A konfliktus eredetét talán azért fedi homály, mert – bármilyen furcsán hangzik – maga Arany sem ismerte a Toldi fivérek közti viszály valódi okát 1846-ban, amikor megírta a Toldit. Az elbeszélő költemény olvasója szinte azonnal belecsöppen a fiútestvérek közötti ellenségeskedés feszült hangulatába. György lustasággal vádolja Miklóst, anyjukba is beleköt, mondván: „Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet”. De Miklós sem marad adós a válasszal: „Forr epéd, hogy más is márt veled egy tálba, / Vesztenél, ha tudnál, egy vizes kanálba.” Felmerül a gyanú, hogy Györgynek alig titkolt szándéka, „hogy birtokából jó öccsét kinyomja”. Szó szót, sértés sértést követ, Miklós eldobja a malomkövet, megöl egy szolgát, és bujdosóvá lesz. Egy izgalmas farkaskaland során agyonver két fenevadat, és a dögöket – ezt az ötletet Francis Ford Coppola is megirigyelhetné – alvó bátyja ágyába teszi: „Azzal a két farkast az ölébe vette, / Az öreg nyoszolya szélire fektette, / Így beszélve nékik: »tente, tente szépen: / A testvérbátyátok fekszik itten épen«”  – dörmögi Miklós, és már szedi is a sátorfáját – jól ismerjük a folytatást és a befejezést.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.