poeta.doc

Még nyílnak fényben a rózsavirágok

Könyv

Willem Bilderdijk: A rózsa

Willem Bilderdijk: A rózsa

(Kócsvay Margit fordítása)

 

Virult csodaszépen

a hajnali fényben

most hullik a szirma, s a porba konyult,

hogy szél vigye félre,

hogy féreg eméssze,

hogy szégyen a kertnek, ahol kivirult.

 

Kelyhére peregtek

a hűs üde cseppek,

míg gyönggyel övezve a harmatos ég,

most illata nincsen,

s nem éled a szín sem,

bár messze az est, alig szürkül a rét.

 

Ily sarjai vannak

az emberi fajnak

ily tünde virág csak a Szép s az Erő:

ki kezdi kacajjal,

sok jajteli bajjal

jajong, mielőtt kora Alkonya jő.

 

A tánc meg az ének

csak perc-töredékek,

nyomukban a bánat, a kéztördelés,

és bármi az üdve,

belátja a büszke,

hogy hajnali kincse, a harmat enyész.

 

Így vész a homályba

a szem ragyogása,

izomzat, idegzet, erő kimerül.

A testtel enyészik

az ész, a beszéd is,

s elillan az élet, suhan, menekül.

Bilderdijk számomra évtizedeken át egy utcanév volt csupán, pontosabban kettő: egy utca és egy csatorna neve Amszterdamban. Hogy ezek névadója Hollandia egyik legnagyobb romantikus költője, azt csak a Gera Judit, Pusztai Gábor, Réthelyi Orsolya és Daróczi Anikó szerkesztésében még 2022-ben megjelent könyvből, A holland nyelvű irodalom történetéből tudtam meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.