KÖNYVMELLÉKLET

Túl sok szín?

Támogatás és támadás: Női civil szervezetek az illiberális demokráciában

Könyv

Az elmúlt tizenhárom év bővelkedett a „köz­ellenségekben”, ezek egyike a „senki által nem választott” civil társadalom volt.

Hogyan érintették a politikai változások a civil szervezeteket, és milyen megküzdési stratégiáik alakultak ki? Erre keresi a választ e tanulmánykötet, amelynek már az előszavából kiderül, hogy az autokratizálódó, illiberális állam nem csak e szervezetek, de a témával foglalkozó kutatók mozgásterét is radikálisan megváltoztatta.

A két szociológus az Orbán-kormány családpolitikáját szerette volna megvizsgálni, ám eközben – a korábbiakkal ellentétben – nem tudtak a döntéshozó szervek munkatársaival beszélni. Úgy határoztak hát, hogy feltérképezik a „holdudvar” civil szervezeteit, amelyek vélhetően hatással vannak a családpolitikai döntésekre. Fejős Anna és Szikra Dorottya, Neményi Máriával és Vajda Rózával húsz, nőkkel és családokkal foglalkozó civil szervezet képviselőivel vettek fel interjút, kiegészítésképpen pedig átnézték a szervezetek online tevékenységét és a bírósági adatbázisban szereplő dokumentumait.

A könyv első három tanulmánya az elméleti kontextust vázolja fel. Az ezeket követő két tanulmány a vizsgálati eredményeket tárja fel, a záró fejezet pedig azt bontja ki, hogy a meglévő kihívásokat hogyan tetézte a járvány.

Gerő Márton (Elzárkózás és fojtogató ölelés: A civil szervezet és az állam átalakuló kapcsolata az erősödő kontroll korszakában) rögtön leszögezi, hogy a civil szervezetek szűkülő tere és az állammal való kommunikációjuk beszűkülése globális jelenség. Ugyanakkor, ha nem csak az emberi jogi civil szervezeteket nézzük, árnyaltabb a kép: az autoriter rezsim célja nem a civil társadalom megszüntetése, „csupán” a kontrollja. Gerő részletesen bemutatja a civil társadalom lehetséges meghatározásait és típusait, majd a hallgatói mozgalmak (HÖOK vs. HAHA) példáján keresztül elemzi, hogy az állam hogyan tudja kihasználni az érdekképviseleti csoportok közötti rivalizálást a saját hatalmi érdekei szerint.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.