Könyv

Tízezer ok

Borbély Szilárd: Egyre rövidebb szavak

Könyv

Tavaly november 1-jén lett volna hatvanéves Borbély Szilárd, és idén, február 19-én lesz éppen tíz éve, hogy az öngyilkosságot választotta. De valóban választás, és nem valamiféle szükségszerűség határozta-e meg a szerző halálának körülményeit?

Borbély nagyszabású, és alighanem egészében lezárt életműve lehetőséget ad arra, hogy a maga által választott halált érvényes döntésként foghassuk fel. Ugyanakkor a halál, az elmúlás tematizálása nem megkönnyíti a halál vállalását, hanem az elviselhetetlen teherrel való szembenézés felelősségének irtózatos súlyára reflektál újra meg újra. Nehéz, sötét, és a korai megszakítottságával együtt sem torzószerű ez az életmű. Az elmúlt években ráadásul jelentős művekkel egészült ki a Borbély-oeuvre: 2021-ben a Kafka fia című regény, tavalyelőtt pedig a Bukolikatájban című verseskötet látott napvilágot – amellett, hogy az életműsorozatban újra megjelent A Testhez, a Halotti Pompa és a Nincstelenek is. Láthatóan jelen vannak, működnek, hatnak a szerző munkái. A közelmúltban a hagyatékban maradt töredékek is megjelentek. Egyelőre úgy tűnik, nem maradt sok befejezetlen mű a szerző fiókjában, számítógépén, s ez ugyancsak az életmű lezártságának benyomását kelti.

Borbély könyveit halála után a Jelenkor kezdte gondozni (egészen addig a Kalligram volt műveinek otthona), az évfordulóról pedig bizonyos értelemben logikus, másfelől nézve mégis rendhagyó módon egy válogatáskötet megjelentetésével emlékeztek meg. Ha van életmű, amelyben az egyes kötetek belső koherenciája elsődleges szervező elvnek számított, akkor Borbélyé mindenképpen ilyen – s ez enyhén szólva sem könnyíti meg egy esetleges válogatás összeállítóinak a helyzetét. Mit és hogyan hagyjanak ki a Hosszú nap elből vagy a Berlin-Hamletből, esetleg a Halotti Pompa szekvenciáiból? Az sem biztos, hogy egy efféle szelektálásnak van, lehet relevanciája egy ennyire kompozíciócentrikus életmű esetében. (Angolul megjelent már egy ilyen kísérlet 2019-ben Ottilie Mulzet fordításában Final Matters: Selected Poems, 2004–2010 címmel, csakhogy az olyan olvasóknak szól, akik az egész köteteket nem láthatják a háttérben.)

Az Egyre rövidebb szavak című Válogatott írások mintha ezt a problematikát egy hatásos mozdulattal elkerülné. Az életmű esszenciáját kevesebb, mint száz, kis alakú oldalra sűrítve mutatja fel, amolyan alkalmi kötetként, mintha a válogatás paradigmatikus felelőssége alól is kivonná magát. Ez a tízezer példányban megjelent kis könyvecske nem is kerül hivatalos bolti forgalmazásba, de ott van a legtöbb Libri-üzlet pultján, ahonnan érvényes magyar diákigazolvánnyal ingyen elvihető. Korábban Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes és Nádas Péter műveiből készült hasonló, a legfiatalabb olvasórétegnek szóló válogatás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.