Karin Alvtegen: Árnyak

  • G. A.
  • 2011. december 21.

Könyv


Ami egy horrorban a pince vagy a padlás, az Karin Alvtegen krimijében a frizsider. Sorsfordító trezor, melynek feltárulása után semmi sem lehet többé ugyanaz: amint az elhunyt egykori házvezetőnő lakásában talált mélyhűtött nagyregényekről leolvad a jég a napon, máris kezdenek a felszínre úszni a skandináv krimimintázatnak megfelelően olajsötét titkokkal zsúfolt múlt kínos foszlányai.

A svéd írónő regénye komótosan végighordozott, éles tekintet a szomorú életek körmenetén: számos különböző alkatú és helyzetű szereplője mind elveszett vagy épp elveszőfélben van a zúzmarás kapcsolatok, a fojtogató magány és az alkoholizmus Bermuda-háromszögében. Az Árnyak kétharmadában kevés olyan tettre esik fény, amihez rendőrt szokás hívni. Alvtegent azok az ocsmányságok érdeklik inkább, amelyeket a makulátlan látszat fenntartásának érdekében követünk el átlagos keddjeinken és szerdáinkon - nem feledkezve meg privát démonairól sem, hiszen könyvének további témáját az élet megannyi rétegét felzabáló regényírói tevékenykedés adja. És ott van még a torz minták átörökítése is, ám Alvtegen számára sajnos egyik alapanyag sem bizonyult elég markáns ízűnek. Amilyen biztos arányérzékkel halad kezdetben, úgy omlik bele az olcsó és hiteltelen borzalomgiccsbe a végén, ahol például egy félénk ifjú szerző azzal ünnepli első kötetének kiadását, hogy kegyetlen öngyilkosságát élőben közvetíti a neten. A lélektani realista bűnregény diadala helyett az Árnyak végül a hatásvadászat leküzdhetetlen parancsának csüggesztő emlékművévé silányul.

 

Fordította: Dobosi Beáta. Animus, 2011, 286 oldal, 2980 Ft



Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.

Ítélt az utókor

Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis ku­láknak minősültek az utolsó óföldeáki földes­urak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.