Mielőtt létrehozta volna a hazai underground egyik legerőteljesebb életművét, Hajas Tibort - valódi nevén Frankl Tibort - a rendszerre veszélyes elemként tartották nyilván.
1965. október 23-án házkutatást tartottak a Frankl család Felszabadulás tér 1. (ma Ferenciek tere 2.) alatti lakásában, és előzetes letartóztatásba helyezték a 19 éves Frankl Tibort. Az ELTE elsőéves, magyar-történelem szakos hallgatóját a rendőrségi iratokban és a korabeli sajtóban is a Belvárosi galeri néven emlegetett csoport elleni eljárás másodrendű vádlottjaként, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság dr. Deák László vezette tanácsa két év hat hónapi szabadságvesztésre ítélte (másodfokon ezt egy év nyolc hónapra enyhítették). 1966. április 5. és május 19. között, huszonkét napon át tartott az elsőfokú tárgyalás, ügyvédje dr. Kaczián Lóránd volt (ő védte 1973-ban a Darabbér című szociográfiája miatt izgatással vádolt Haraszti Miklóst is). Az 1966 decemberében, időkedvezménnyel szabadult Frankl Tibor szívesen folytatta volna az egyetemet, de annak lőttek. Könyvkötőnek tanult, s 1970-től 1980-ig egy szövetkezetben dolgozott.
Életének e legtermékenyebb évtizedében, immár Hajas Tibor néven létrehozott irodalmi, képzőművészeti és mozgóképes alkotásai 34 éves korában, autóbalesetben bekövetkezett halála után negyedszázaddal két kötet (Képkorbácsolás. Hajas Tibor Vető Jánossal készített fotómunkái, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2004 [Magyar Narancs, 2005. február 24.]; Szövegek, Enciklopédia Kiadó, 2005) és egy kiállítás (Kényszerleszállás, Ludwig Múzeum, nyitva szeptember 4-ig) kapcsán kerültek előtérbe. Az alábbiakban elsősorban a 60-as években történtekről lesz szó a Bikinek becézett művész testvérével és ismerőseivel készített interjúk, illetve a Nyilván tartottak - Titkos szolgák a magyar rock körül 1960-1990 című kötetemhez folytatott kutatás során az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában előkerült dokumentumok alapján.
"Gyűlöli a szocialista társadalmi rendet"
A belügy 1961-ben látott hozzá a galerik "tervszerű, tömeges" oszlatásához. A következő évek során országszerte több száz galerit számoltak fel, de közben folyton alakultak újak is. Az így rendőrségi látókörbe került fiatalok egy része kellő nyomásra besúgóvá lett, s rács mögött vagy szabadlábon adatokat szolgáltatott ismerőseiről.
A 60-as évek közepének ismertebb esetei közé tartozik a Moszkva téri, úgynevezett Kalefi galeri és a Belvárosi galeri ügye. Tagjaik között adódtak átfedések, kapcsolatok. A Moszkva tériekre korábban sújtottak le (az O-12321 jelzetű, "Matrózok" fedőnevű dosszié szerint 1963 decemberében kezdték az operatív feldolgozói munkát), így akadt olyan besúgó a Belvárosi galerinél foglalkoztatottak között, akit a kalefiek közül szerveztek be. A belvárosiak tevékenységének dokumentálására O-12548 jelzettel, "Zavarkeltők" fedőnéven (fn.) nyitott dosszié első, 1965. májusi bejegyzése szerint társaihoz hasonlóan Frankl is "gyűlöli a szocialista társadalmi rendet".
"A léha életmód kialakulásának lehetőségeiről"
Az 1964 májusában "politikai terhelő anyagok alapján" beszervezett, "Pincés" fedőnevű, a "Matrózok" és a "Zavarkeltők" fn. ügyekben egyaránt eredményes munkát végzett informátor M-30979/1 jelzetű Munka-dossziéját lezáró összefoglaló jelentés szerint nem véletlenül került sor éppen október 23-án Frankl Tibor letartóztatására. Így akadályozták meg, hogy e dolgos hétköznapon "közbotrányokat okozzanak" az évforduló megünneplésével. Hajas Tibor öccse, Széphelyi F. György nem emlékszik Bikiék ilyetén szándékára, de ez mellékes: "Pincés" (és tán mások) jóvoltából a rendőrségnek ilyen értesü-lései voltak. "Három-négy órán keresztül szöszmötöltek Végső őrnagy vezetésével. Hoztak tanút is, magától értetődően a házmestert. Meg-találták Fenyő Miksa Hitler című könyvét is, ami evidens módon nem Adolf dicsőségét zengi, igaz, Sztálint és a Szovjetuniót sem kíméli. Apámé volt, elvitték, és nem adták vissza. Később, amikor a Darabbért és Az értelmiség útját keresték, még vagy háromszor volt itt házkutatás."
A "Zavarkeltők" fn. ügyben a BRFK Politikai Osztály III-b. Csoportján Papp Lajos őrnagy és Haraszti Lajos százados által 1965. július 8-án készített Operatív Intézkedési Terv így fogalmazott:
"A feldolgozó munka során keletkezett több-oldalú hálózati jelentéseink egybehangzóan bizonyítják, hogy tevékenységük fasiszta nézeteik, antiszemita fajelmélet terjesztése és ezek dicsőítésében merül ki.
A galeri fanatizmusa kifejezésre jut a Szovjetunió, a párt és a kormány vezetőivel szembeni megnyilvánulásaikban, viselkedésükben, tetteikben. (...)
A galeri tagjai a főváros különböző szórakozó-helyein (Anna, Gresham, Ybl Miklós Ifjúsági Park, Bercsényi utcai diákklub), ezen kívül egymás lakásán szoktak összejönni különböző létszámmal. Összejöveteleik alkalmával ellenséges hangnemben értékelik a kül- és belpolitikai helyzetet, egyes párt vagy kormányintézkedést, faji kérdéseket. Ilyen beszélgetéseken gyakran esik szó közöttük a nyugatra való szökésről, a munka nélküli élet, a léha életmód kialakulásának lehetőségeiről. (...)
A Bárány fn. ügynök 1965. VI. 21-i jelentése szerint:
>>Ezek a találkozók, melyekről már korábban jelentettem, minden nap létrejönnek Franklék lakásán nem mindig ugyanazon személyek részvételével (...), akik Elvis Presley és a Beatles együttesek műsorát hallgatták. Ezután az általános mindig felmerülő téma: a nemzeti szocialista és antiszemita kijelentések és ezek körüli eszmecsere folyik. E viták fő kezdeményezői Sorvory Tamás, Selmeczy József és 'Biki' Frankl Tibor..."
A Tihanyi Sándor ezredes által engedélyezett Operatív Intézkedési Terv szerint az ügyben foglalkoztatott "Agárdy" (olykor i-vel írva), "Bárány", "Fábián Tibor", "Nick" és "Pincés" fn. hálózati személyek közreműködésével folytatni kellett a galeri feldolgozását. Általuk remélték kiugratni a nyulat a bokorból, kiprovokálni a rendszerellenes dumát: "irányított beszélgetéseken keresztül felderítjük az izgató személyek tevékenységét". A Frankl-lakáson történtek dokumentálása céljából azt tervezték, hogy a 3/f rendszabállyal (= minimagnóval) felszerelt "Bárány" beszélteti a bandát, s elhatározták, hogy "titkos házkutatást" tartanak Franklék lakásán, "esetleges bizonyítékok beszerzése végett".
"Érdeklődést váltottak ki beszámolói a nyugati életforma iránt"
"Tudomásom van arról, hogy az Eötvös Gimnázium 3-4. osztályos tanulói 9 tagú öntevékeny zenekart szerveztek. Vezetőjük >>Öcsi>Paja>Medve>Biki>Pikadirli>Hangulat>S[c]ampolótól - tudatta Glózik János alhadnaggyal 1964. október 19-én a Perc presszóban "Bárány". (Az M-36952 jelzetű Munka-dosszié egyeztetési nehézségről árulkodó szövegében szereplő, idézőjeles nevek nem titkosszolgálati fedő-, hanem szimpla becenevek, az említett sztárok pedig a Rolling Stones és Petula Clark.)
Az angliai rokonnál töltött hetekről - s így a West Side Story című filmről, Cliff Richard és a Shadows blackpooli koncertjéről és a tévében látott Beatlesről - az Eötvös Diák című gimnáziumi KISZ-lap 1963. decemberi és 1964. februári számában írta meg élményeit Frankl Tibor. A diáklapban publikált versei mellett ezek is olvashatók a Szövegek című kötetben. Az egy évfolyammal alatta végzett irodalmár, Tábor Ádám szerint közmegegyezés volt abban, hogy Biki a legjobb, legérettebb költő az Eötvösben.
Biki Londonból hozott egy lemezjátszót. A Frankl fiúk beatrajongását felelevenítve Szép-helyi F. György ínyenc hanglejtéssel sorolja korabeli kedvenceik, Elvis, Roy Orbison, Chubby Checker, a Them, a Yardbirds, az Animals és mindenekelőtt a Stones nevét, akiket viszont ő látott Londonban, közvetlenül a Satisfaction megjelenése előtt. Biki együttesének nevére nem emlékszik, csak arra, hogy egy alkalommal Aradszky Lászlóval léptek fel egy műsorban, és Biki elképedve figyelte, hogy a sztár képtelen időben belépni. A zenekar a gimnázium végeztével megszűnt. Néhány rockszemélyiség (Alice Cooper, David Bowie, Lou Reed) később is megmozgatja Biki képzeletét - de az már a 70-es években lesz.
A londoni útirajz pikantériája, hogy az 1965-ös ítélet is kiemelte "színvonalas stílusát", ugyanakkor a vádlott terhére rótta fel, hogy a galeri tagjai előtt, élőszóban tartott beszámolója "már teljesen távol állt a KISZ-tag Frankl Tibortól, sőt éppen ellenkezőleg, a >>Belvárosi Társaság
"A ház légoltalmi ellátottságáról"
A Frankl-lakás titkos átkutatására Pap Imre őrnagy és Seres Imre százados tett javaslatot, s Tihanyi Sándor ezredes engedélyezte. Az akcióba bevonták a Franklékhoz bejáratos "Pincés"-t: meg kellett kérnie a "célszemélyt", hogy 1965. október 5-én, délután 16 órától adja neki kölcsön a lakást, hogy barátnőjével megtárgyalhasson bizonyos "üzleti ügyek"-et. "Frankl a kérés teljesítése elől nem zárkózott el, a lakás átadással kapcsolatosan megállapodtak. Frankl közölte az informátorral, hogy az időpont alkalmas, mivel előzetes tájékozódása szerint az édesapja munkahelyén lesz elfoglalva, testvére pedig az iskolai lekötöttsége miatt távol lesz, az édesanyja pedig nem jelent akadályt."
Ez persze nem véletlenül alakult ilyen flottul. Az apa távollétének "biztosítását" az immár hadnaggyá előlépett Glózik Jánosra bízták: figyelnie kellett a jogtanácsosként dolgozó dr. Frankl Péter munkahelyét, s ha netán korábban hazaindul, "véletlen találkozást" színlelve meg kellett hívnia egy feketére, mintegy folytatván a fia "helytelen magatartásával" kapcsolatos márciusi beszélgetésüket. Az anya eltávolítására azt eszelték ki, hogy Varga József főhadnagy berendeli a Fővárosi Tanács Légoltalmi Parancsnokságára, ahol majd Balla László százados kérdezgeti a házban dolgozó egyik kisiparosról, és beszélget vele "a ház légoltalmi ellátottságáról". A két és fél naptári és három iskolaévvel fiatalabb öcs, Frankl György távoltartását az Eötvösben tanító, "Mózes" fn. kizárt (= egykori) hálózati személyre, az állambiztonsági szolgálat társadalmi kapcsolatára (= alkalmi segítőjére) bízták, akinek az "irodalmi szakkörrel kapcsolatos problémák megbeszélése végett" kellett bent tartania tanítványát, s ottlétéről értesítenie Cecó Imre századost. A hét operatív tiszt és egy fotós általt végrehajtandó akció vezetését az Egyetem presszóban elhelyezkedő Lovász György őrnagyra bízták.
Frankl Tibor izgató tevékenységét a peranyag szerint az alábbi tárgyi bizonyítékok támasztották alá: egy vaskeresztes repülőgépmakett, két érme (egy első világháborús német katonai kitüntetés meg egy horogkeresztes egypfenniges, egyikre rákarcolva: Bikinek Adolftól) és három vers.
"A vers izgató voltán semmiféle irodalmár magyarázkodás nem képes változtatni"
"Újabban Frank[l]ék lakásán is találkozik a társaság, és ott több alkalommal többen közösülnek egy lánnyal. Ezeken a házibulikon politikai és antiszemita megjegyzések kerülnek szóba. Frankl és Selmec[z]i a fő hangadó. (...) A házibulin előforduló politikai vitákra jellemző, hogy Frankl zsidó létére Selmec[z]ivel összeállították a Gettók jegyzékét, hogy adott esetben hol állítanának fel és kiket likvidálnának és milyen módon. Az egyik ilyen helyet pl. Selmec[z]iék az Aradi utcában lévő házat jelölték ki, ahol sok a zsidó lakó" - jelentette "Bárány" 1965. június 18-án Glózik hadnagynak a Gyöngyszem eszpresszóban.
Az 1965-ös per legzavarbaejtőbb része a 19 éves Frankl Tibor antiszemitizmusa. Amit Aczél György még tizenöt évvel később, az 1980-as Mozgó Világ-ügy idején is emlegetett, figyelmeztetvén a szerkesztőséget, mondjanak le az olyan "zsidó-fasiszta >>művészekAczél és korunk című kötetében (Sík Kiadó, 1997).
A Frankl család szlovén és német zsidó ágának birtokára utaló nemesi előnév, a széphelyi már nagy kezdőbetűvel került be Széphelyi F. György első személyi igazolványába, a történész azóta is így használja. Biki egyik versét Széphelyi Tibor néven szignálta az Eötvös Diákban, a többit mint Frankl Tibor, de költőként már Hajas Tibor néven jelentkezett 1967-ben az Élet és Irodalomban. A Hajas név a család dunántúli magyar református ágából ered, anyai nagyanyjuk leánykori neve után.
Széphelyi F. György elmondása szerint zsidó származásuk nem volt titok, de különösen gyakori téma sem otthon. Apjuk mesélt a munkaszolgálatról, a bujkálásról. (Györgyöt egyébként Biki ügyével egy időben "eltanácsolták" az Eötvösből, miután egyik osztálytársa horogkeresztet rajzolt a köpenyére - bármit jelentsen is ez -, Frankl apuka pedig a balhé nyomán alaposan összeveszett az igazgatóval.)
A rendőri verzió szerint Frankl Tibor a galeri tagjai előtt antiszemitizmussal leplezte zsidó származását. "Bárány" például 1965 novemberében, hetekkel Biki letartóztatása után így jelentett: "Arról beszélt Franklné, hogy Biki mennyire befolyásolható, és mindezt azért tette, hogy a társasága előtt tekintélyt vívjon ki magának, és hogy zsidó volta miatt ki ne rekesszék őt körükből." Lényegében ezzel védekezett a tárgyaláson ő maga is: "miután észrevette, hogy a Belvárosi Társaságban elismerésben részesülnek azok, akik szélsőséges nézeteket hangoztatnak, ezért tett ő is ilyen kijelentéseket, hogy ezáltal >>tekintélyét növelni
Széphelyi F. György szerint ez életszerűen hangzik, de csoportlélektani tényezőkön túl benne lehet az is, hogy Biki "lázadt minden meghatározottság ellen", így akár saját "nem igazán hálás társadalmi, etnikai pozíciója" ellen is.
A peranyag részben töredékesen, de megőrizte három versét (ezek a Szövegek című kötetben olvashatók). Közülük a Fasiszta elvtársak! a bíróság szerint az alábbiak miatt volt alkalmas a rendszer elleni gyűlölet felkeltésére: "Egyenlőségi jelet tesz a fasiszta és a szocialista társadalom között, ami önmagában véve is súlyos hiba. Ugyanakkor azonban versének lényege, hogy úgy a fasizmust, mint a proletárdiktatúrát egyenlő módon tartja károsnak, s éppen ezért elvetendőnek. A bíróság nézete szerint a vers izgató voltán semmiféle irodalmár magyarázkodás nem képes változtatni."
A József Attila Világosítsd föl című költeményét ("Talán dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét...") felidéző Fasiszta elvtársak! a kommunizmust a fasizmussal párhuzamosan utasítja el, így ez egyúttal antifasiszta manifesztum is. Tábor Ádám nem kétli, hogy lehettek akkortájt Bikinek antiszemita megnyilvánulásai, felhívja azonban a figyelmet, hogy Hajas későbbi művészi tevékenységében nyoma sincs antiszemitizmusnak. Ifjúkori antiszemitizmusának rövid időszakát "mellékvágánynak" tartja, s a társasághoz való alkalmazkodáson túl sokkal inkább a Bikit hajtó "belső, vulkanikus, daimoni erő" majdan műalkotásokban testet öltő hatásának, a rá oly jellemző veszélykeresésnek tudja be. Biki bebörtönzését már akkor koncepciós ítéletnek érezte Tábor, s meg is haragudott Lányi Andrásra, aki elítélő cikket írt róla az Eötvös Diákban.
"FilozóÞai kérdésekben igen tájékozott"
Frankl Tibor börtönélményeiről keveset tudni. Tábor Ádám inkább irodalmi, mint személyes kapcsolatban állt vele, nem a galeris múlt volt a közös témájuk. Öccsének sem mesélt túl sok mindent. Szűkszavúan érintette a témát az 1980-ban, Ungváry Rudolffal folytatott beszélgetésben is: "Masszív kirakatper volt, utólag potpurri lett belőle, ami jobban tetszik nekem. Úgy állították össze a vádlottak névsorát, hogy lehetőleg a Btk. egészét kimerítsék. Tehát üzérkedés, devizabűntettek, államellenes izgatás, erőszakos nemi közösülés, kábítószeres visszaélés, mit tudom én, még mi. Közelről megnézve természetesen többségükben teljességgel esetleges, nevetséges, félremagyarázott stiklik voltak." (Orpheus, 1999. tavasz)
Az állambiztonságiak munkája természetesen nem ér véget azzal, ha bírósági vagy odáig el se jutó eljárással lerendeznek egy-egy ügyet: feladatuk a delikvensek utóellenőrzése is. Mit csinálnak, tartanak-e kapcsolatot régi ismerőseikkel, változtattak-e életfelfogásukon stb. Kíváncsiak voltak a tizennégy hónap után, 1966. december 22-én szabadult Frankl Tiborra is. Segítőik egyike, az 1969-ben "pol. terhelő adat" alapján beszervezett "Rátkai András" fn. ügynök még a Belvárosi galeri idejéből ismerte Bikit. A "Hippy" fn. ügyjelzés keretén belül állították rá, valamint a galeri körében számon tartott, de a perbe be nem vont Gémes Jánosra, azaz Dixire. M-36061 jelzetű dossziéja szerint ezt jelentette "Rátkai András" 1970 márciusában:
"Feladatom volt tisztázni, hogy Frankl Tibor és Gémes János (>>Biki>Dixi>Biki>DixiA két ember között osztályzatnyi különbség van szellemi színvonal és ismeretanyag szempontjából is, >>Biki
A galeriperben devizabűntett miatt másfél évre ítélt "Rátkai András" hónapokon keresztül járt ökölvívóedzésre Bikivel és vendéglőkbe Dixivel. Megbízói jelentései alapján úgy vélték, Biki óvatosságból nem tárja fel tényleges nézeteit, mert amnesztiát remélvén, folytatni akarja az egyetemet. Dixi fecsegéséből viszont arra következtettek, hogy "megrögzött és céljai vannak".
Széphelyi F. György szerint az önvédelem igénye és "egy kis agresszivitás" vezette Bikit az edzőterembe. Rózsa T. Endre vitte oda a társaságot, aki később, 1979-ben közreműködött Hajas Érintés című rádióperformanszának elkészítésében (hallható a Ludwig Múzeum kiállításán). A terem egyik felében Papp Laci és mestere, Ádler Zsigmond készített fel egy osztrák ökölvívót, a másik felében ők gyakoroltak, fejvédőben. Füzessy Zoltántól tanultak szabályosan bokszolni, Ádler az utcai harc trükkjeire okította, s Rózsa elmondása szerint biztatta is őket, próbálják ki élesben: "Zsiga bácsi arra tanított, hogy a másik fel se eszmélhessen, úgy kapja meg az elsőt, eszébe se jusson, hogy mindjárt kap egyet. Nem tértünk ki a kocsmai provokációk elől, sőt sértő módon csendesítgettük a másikat, amitől az bevadult, nyilván nem tételezte fel ezekről az értelmiségi kinézetű srácokról, hogy mekkorát kap majd tőlünk."
Ami a 70-es évek Hajas Tiborra vonatkozó állambiztonsági anyagait illeti, nem kutattam külön őket, mégis találkoztam velük "Köves Zoltán", "Huszti László", "Gyapjas" és "Nemes" papírjai között - de ez aligha az összes. Cecó Imre őrnagy 1970 februárjában, "Rátkai András" egyik jelentése végén javasolta K-ellenőrzését, azaz levelezése figyelését, a "Nemes" 1976. októberi jelentését záró, Szabó Lajos hadnagy szignálta bejegyzés szerint pedig F-dossziét vezettek róla: Figyelő-dossziésként azokat tartották nyilván, akikről feltételezték, hogy magatartásukkal tényleges veszélyt jelenthetnek a fennálló rendre.
