Nagyjából 10-15 évvel ezelőtt a Borisz Akunyin néven író grúz Grigorij Cshartisvili volt a nemzetközi lektűrirodalom, azon belül is a történelmi krimi egyik legnagyobb reménysége.
„Találtam egy holokauszt-poémát, megtanultam miatta jiddisül, magyarra fordítottam, gondoltam, írok hozzá egy rövid utószót és kész. Ez hat éve történt” – kezdi szerény öntudatossággal fordító-társszerzőként jegyzett könyvét Halasi Zoltán.
Szinte már a legendák homályába vész, hogy egykoron nálunk is termesztettek gyapotot, gumipitypangot és bizony (nem is csupán a Tanú című film poénjaként) intenzíven kísérleteztek a citrusfélék magyarországi meghonosításával.
A közmegegyezés szerint legjobb könyve A szenvedély, a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? pedig a legszemélyesebb – utóbbiban a leszbikusságát nyíltan vállaló írónő kendőzetlenül mesél sanyarú gyermekkoráról, örökbefogadásának történetéről.
Fekete András üzletvezető volt, most a könyvrendeléseket és a logisztikát vezényli a Pagony könyvesboltjaiban. Grancsa Gergely ugyanitt bolti eladó. Most már a saját könyvük példányait is szállíthatják és árulhatják, mert egyszer csak írtak egy elszállt és provokatív regényt közösen.
Hogyan beszéljünk gyerekeknek a terrorizmusról vagy más aktuális problémákról? A gondos tájékoztatás a jobb, vagy a gondtalan tudatlanság? Elvek és praktikák.
A holokausztról szóló korosztályos irodalom Nyugaton óriási biznisz, rengeteg a sablonos, érzelgős fércmű, miközben a ló itthoni oldalán még meg sem született az első igazi gyerek- vagy ifjúsági könyv a témában.