Könyv

Arról, hogy mi és miért történt a világválság alatt, számtalan publikáció és könyv született már. Magyarországot ráadásul különösen erősen érintette a válság, emiatt a 2008 utáni években számos esetben került a világ vezető lapjainak címoldalára.

Frissen megjelent regényében, a Balatoni nyaralóban egy 1885-ben épült badacsonyi ház és környezete történetét göngyölíti fel. A középpontban egy bortermelő zsidó családdal, a Balaton-felvidéken letelepült Lessner famíliával, a leszármazottakkal, az őket körülvevő miliővel és a változatos magyar valósággal a 18. század végétől napjainkig.

Na, így kell megírni a civilizáció pusztulását! Rafael Pinedo egyetlen elkészült regénye (másik két, tervezett könyve korai halála miatt befejezetlen maradt), a Casa de las Américas díjjal elismert, 2002-es Plop úgy festi fel a posztapokaliptikus világot, hogy még nyelvezete is a leépült kultúrát tükrözi.

Nem igazán értik a távozók, a magyarországi belpolitika irodalmi központosításból miért kéne kivenniük a részüket.

Azt a kort emlegeti, amikor törvényileg megengedhető volt a szellemi termékek irtása.

Ritkán kerül a kortárs költészetben ennyire közel az olvasóhoz költő és témája. Az idejétmúltnak tartott, mi több, gyakran lenézett alanyi költészet mozgósít itt olyan energiákat, melyekhez nincs szükség látványos nyelvi bravúrra, túlcsiszolt szikárságra és andalító tudományos nyelvezetre.

A Jelenkor nyári számában új drámája, a Könyvhétre új novelláskötete jelenik meg. Motívumokról, korábbi életeink helyszíneiről, a szerzők termékké válásáról, Knausgård zsenijéről és arról is beszélgettünk, áruló-e az az író, aki ma beteszi a lábát a Petőfi Irodalmi Múzeumba.

„Maga marha”, torkollja le Kompolthy Zsigmond, a Pannon pestis szerzője Bán Zoltán András kritikust, lapunk egykori szerkesztőjét a Literán közölt páros interjúban.