Képregény

Alan Moore & Eddie Campbell: A pokolból

  • - kg -
  • 2019. július 13.

Könyv

Hát, nem nagyon lennénk a Hasfelmetsző Jack által összevérzett viktoriánus London helyében – amit ez a gázlámpafénytől félhomályos főváros kap Alan Moore és Eddie Campbell graphic noveljében, azt Viktória királynő biztosan nem tette volna a kirakatba. Már csak azért sem, mert Viktória elég rosszul jön ki a Hasfelmetsző-legenda Moore által felturbózott, rögeszmés aprólékossággal felépített feldolgozásából. A legfelkészültebb ripperológusokra is köröket verő, gondolatgazdag, de horrorban és pornóban sem szegény képregénymonstrum (csak a függelék 60 oldal) rég elfoglalta helyét a hozzá képest kis csenevésznek tűnő klasszikusok között – a műfaj kezdő klasszikusai is felértékelődnek, ha egy polcon találják magukat az Elefántembertől a Hitler szülőkön át Oscar Wilde-ig igen színes szereplőgárdát mozgató, részletgazdag pokoltanulmánnyal.

A beavatottak húsz év előnyben vannak azokkal szemben, akik most kezdenék szétszálazni a képregényművész és a Hasfelmetsző nagy találkozását – ennyi telt el
A pokolból első gyűjteményes ki­adása óta, és ennyi idő talán elegendő volt ahhoz, hogy a rajzolókkal mostohán bánó szakma Eddie Campbellről is elismerje, hogy
Moore-ral egyenrangú alkotó. Aki netán a Johnny Depp-féle feldolgozás láttán azt gondolta, mindent tud, amit tudni érdemes a műről, most úgy érezheti magát, mint
Woody Allen, aki egy gyorsolvasó-tanfolyamon 20 perc alatt olvasta el a Háború és békét, majd arra jutott, hogy az az oroszokról szól. Szörnyen gyorsan kell A pokolbólt átlapozni, ha azt akarjuk hinni, csak a Hasfelmetszőről szól.

Fordította Bayer Antal. Vadvirágok Könyvműhely, 2019, 574 oldal, 7990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.