Képregény

Alan Moore & Eddie Campbell: A pokolból

  • - kg -
  • 2019. július 13.

Könyv

Hát, nem nagyon lennénk a Hasfelmetsző Jack által összevérzett viktoriánus London helyében – amit ez a gázlámpafénytől félhomályos főváros kap Alan Moore és Eddie Campbell graphic noveljében, azt Viktória királynő biztosan nem tette volna a kirakatba. Már csak azért sem, mert Viktória elég rosszul jön ki a Hasfelmetsző-legenda Moore által felturbózott, rögeszmés aprólékossággal felépített feldolgozásából. A legfelkészültebb ripperológusokra is köröket verő, gondolatgazdag, de horrorban és pornóban sem szegény képregénymonstrum (csak a függelék 60 oldal) rég elfoglalta helyét a hozzá képest kis csenevésznek tűnő klasszikusok között – a műfaj kezdő klasszikusai is felértékelődnek, ha egy polcon találják magukat az Elefántembertől a Hitler szülőkön át Oscar Wilde-ig igen színes szereplőgárdát mozgató, részletgazdag pokoltanulmánnyal.

A beavatottak húsz év előnyben vannak azokkal szemben, akik most kezdenék szétszálazni a képregényművész és a Hasfelmetsző nagy találkozását – ennyi telt el
A pokolból első gyűjteményes ki­adása óta, és ennyi idő talán elegendő volt ahhoz, hogy a rajzolókkal mostohán bánó szakma Eddie Campbellről is elismerje, hogy
Moore-ral egyenrangú alkotó. Aki netán a Johnny Depp-féle feldolgozás láttán azt gondolta, mindent tud, amit tudni érdemes a műről, most úgy érezheti magát, mint
Woody Allen, aki egy gyorsolvasó-tanfolyamon 20 perc alatt olvasta el a Háború és békét, majd arra jutott, hogy az az oroszokról szól. Szörnyen gyorsan kell A pokolbólt átlapozni, ha azt akarjuk hinni, csak a Hasfelmetszőről szól.

Fordította Bayer Antal. Vadvirágok Könyvműhely, 2019, 574 oldal, 7990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.