Henning Mankell: Tűzfal

  • - banza -
  • 2010. március 25.

Könyv

Már kezdjük megszokni, hogy az igényes krimi kezdi átvenni a régi realizmus szerepét.

Ezt látjuk az 1948-ban született svéd szerzõnél is (életmûvérõl lásd alaposabban Keresztesi József cikkét: Magyar Narancs, 2004. november 25.). Állandó rendõre, Kurt Wallander így töpreng: "Egy egész nemzedéket vertünk át. (...) Olyan fiatalokat csaptunk be, akiknek sohasem lesz módjuk értelmes munkát végezni. Akikre nemhogy nincs szükség, de akik egyenesen fölöslegesen születtek." E gondolatmenet egy kamasz lányok által látszólag teljesen értelmetlenül elkövetett taxisgyilkosság felgöngyölítésekor szólal meg Wallander fejében. Mintha nálunk is lett volna nemrég egy hasonló eset...

De azért ez nem a mi hazánk. Mindamellett már nem a régi paradicsomi demokrácia: "Svédország olyan ország lett, ahonnan menekülnek az emberek. Aki tud, elmegy. Csak olyanok maradnak itt, mint én" - gondolja Wallander. Na meg a bûnök elkövetõi, akik olykor inkább áldozatok. De már azt sem tudni pontosan, mi(k)nek és ki(k)nek az áldozatai. Kilátástalan bûnregény.

E traumával kéz a kézben jár a társadalom sebezhetõségének gondolata, mely egy számítógépes általános pénzügyi támadás képében ölt gonosz alakot. Wallander - aki operák hallgatásában keres és lel talán menedéket - "gyakran gondolkodott ezen a sebezhetõségen. A sajátján is, a társadalomén is." És itt mintha megbicsaklana ez az egyébként kiváló regény. Mankell mintha túl sokat markolna. És olykor giccsesen közhelyesen fogalmaz. De így is kimagaslik az európai mezõnybõl.

Fordította: Farkas Tünde. Mérték, 2009, 534 oldal, 3499 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.