Henning Mankell: Tűzfal

  • - banza -
  • 2010. március 25.

Könyv

Már kezdjük megszokni, hogy az igényes krimi kezdi átvenni a régi realizmus szerepét.

Ezt látjuk az 1948-ban született svéd szerzõnél is (életmûvérõl lásd alaposabban Keresztesi József cikkét: Magyar Narancs, 2004. november 25.). Állandó rendõre, Kurt Wallander így töpreng: "Egy egész nemzedéket vertünk át. (...) Olyan fiatalokat csaptunk be, akiknek sohasem lesz módjuk értelmes munkát végezni. Akikre nemhogy nincs szükség, de akik egyenesen fölöslegesen születtek." E gondolatmenet egy kamasz lányok által látszólag teljesen értelmetlenül elkövetett taxisgyilkosság felgöngyölítésekor szólal meg Wallander fejében. Mintha nálunk is lett volna nemrég egy hasonló eset...

De azért ez nem a mi hazánk. Mindamellett már nem a régi paradicsomi demokrácia: "Svédország olyan ország lett, ahonnan menekülnek az emberek. Aki tud, elmegy. Csak olyanok maradnak itt, mint én" - gondolja Wallander. Na meg a bûnök elkövetõi, akik olykor inkább áldozatok. De már azt sem tudni pontosan, mi(k)nek és ki(k)nek az áldozatai. Kilátástalan bûnregény.

E traumával kéz a kézben jár a társadalom sebezhetõségének gondolata, mely egy számítógépes általános pénzügyi támadás képében ölt gonosz alakot. Wallander - aki operák hallgatásában keres és lel talán menedéket - "gyakran gondolkodott ezen a sebezhetõségen. A sajátján is, a társadalomén is." És itt mintha megbicsaklana ez az egyébként kiváló regény. Mankell mintha túl sokat markolna. És olykor giccsesen közhelyesen fogalmaz. De így is kimagaslik az európai mezõnybõl.

Fordította: Farkas Tünde. Mérték, 2009, 534 oldal, 3499 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?