KONDOR VILMOS: A BUDAPESTI KÉM

  • - banza -
  • 2010. július 15.

Könyv

Érdekes kísérletbe kezdett pár éve a Kondor Vilmos írói néven publikáló mindmáig nem tudni, kicsoda. Addig hallgatta a nyafogást, hogy nincs magyar krimi, mire beleunt, és gondolta, megteremti. A bûnregény egy újabb zsáneréhez nyúlt, a történelmi krimihez, amelynek jeles mûvelõit, Caleb Carrt és Steven Saylort éppen az Agave kiadó mutatta be a közönségnek. Kondor a harmincas évek Budapestjén indult, és a bûn mellett némileg a históriai világ felidézését is ambicionálta: Gömbös temetése, fasizálódó hazánk és a többi elég természetesen jelent meg a két regényben (Budapest noir; Bûnös Budapest). A kritika visszafogott üdvrivalgással fogadta e köteteket, némi okkal, hiszen Kondor nem totálisan igénytelenül, viszonylag ügyes miliõrajzzal, korfestéssel vezette végig fõhõsét, Gordon Zsigmondot a nagyjából megfelelõ ötletességgel kitalált cselekményeken.

De hogy Kondor nem író, hanem szerzõ, az a mostani regényből derül ki pontosan. Mint minden amatõr, érezve sikerét, túlzottan bízva képességeiben, jól elvetette a sulykot, és egy olyan témához nyúlt, amely a mûfaj legnagyobb írója, John le Carré Karla-trilógiájával érintkezik. Új könyve már alig regény, inkább rosszul tákolt filmforgatókönyv, a cselekmény valószínûtlen, és titka egy minimálisan tapasztalt kémregényolvasó számára is azonnal kitalálható; az igénytelenség gyõzött a leírásokban, dialógusokban, alakformálásban is. Kondor - fordított politikai elõjellel és értékrenddel - újraírta a Sellõ a pecsétgyûrûnt, csakhogy a Berkesiénél sokkal alacsonyabb színvonalon.

 

Agave, 2010, 241 oldal, 2980 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.