KÖVECSES PANNI: ERIK & CSIPESZ NYOMOZ

  • - urfi -
  • 2011. augusztus 11.

Könyv

Azt fogják majd rebesgetni, hogy eltűntek a dolgok. És hatalmas zűrzavar lesz, hogy hol vannak valójában a dolgok, és senki nem fogja tudni, hová lettek azok a kis bigyók meg az a fura kis izé - jövendöli a próféta a Brian életében, és jóslata, ím, valóra vált.

A különös kisváros szocreál derűjét, a Balatonba oltott Côte d'Azur világát kizökkenti egy rablássorozat, és az Erik nevű srácra, valamint roppant kommunikatív kutyájára hárul a feladat, hogy megkeresse a tortát, a kanárit, a papírsárkányt és a többi kincset.

A kisiskolásoktól felfelé bárkinek ajánlható mesekönyv a Lajka Books Kiadó bemutatkozása is. Magyarországon egyelőre meglehetősen szokatlan profilú vállalkozásról van szó: gyerek- és útikönyvek mellett pólókat és dizájnos noteszeket készítenek majd, mindezt borzasztó környezetbarát módon, és elsősorban a neten terjesztve. A debüt alapján igényes és izgalmas cuccokra számíthatunk tőlük, a könyv ugyanis vizuálisan elsőrangú.

Az első könyves szerző jó nevű grafikus, és a rajzok, illetve a szintén általa jegyzett borító és tipográfia egyaránt pompás. A hatvanas-hetvenes évek dizájnját és rajzfilmjeinek képi világát játékba hozó rajzok tele vannak ötletekkel, finom utalásokkal, apró poénokkal. Kövecses szövege és rajzai (a páros és páratlan oldalakról) beszélgetnek egymással, támogatják és árnyalják a másikat, de nem kérdés, hogy azért a kép az úr. A rajzokon városi látképet, gyengéden kritikus portrékat ugyanúgy láthatunk, mint térképet vagy éppen perspektívajátékot. A szöveg stílusa kedves, de nem túl érdekes, a történet pedig egyenesen érdektelen. Van némi szimpatikus toleranciára nevelés, egy kis bosszantó didaxis a "pénz nem boldogít" vonalon, néhány találó mondat ("Anyu meg Apu ezek után egész nap azt játszották, hogy ki bírja tovább csendben") - de mindez alig-alig látszik a nagyszerű képek árnyékában.

Lajka Books, 2011, 104 oldal, 2900 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.