Kurt Vonnegut: Ördögcsapda

  • - szami -
  • 2009. július 9.

Könyv

Két éve, hogy egy késő aggkori nagy esést követően a közel fél évszázadon keresztül zseniális íróként elismert Kurt Vonnegut meghalt. Az Ördögcsapda posztumusz kötet.
Két éve, hogy egy késõ aggkori nagy esést követõen a közel fél évszázadon keresztül zseniális íróként elismert Kurt Vonnegut meghalt. Az Ördögcsapda posztumusz kötet. Olyan Vonnegut-írások csokorba szedése, amelyeket a szerzõ egész egyszerûen nem akart publikálni: tizenegy novella, plusz egy hadifogságból írt levél és egy el nem mondott beszéd. Talán valamiféle teljesség iránti vágy vezette az író fiát, Mark Vonnegutot, hogy (amolyan végsõ lezárásként) közreadjon a szerzõtõl egy új, eddig nem ismert szövegekbõl összeállított kötetet.

Az efféle könyvek kiváltotta félelmek, melyek a másik cinikus angolszász örökbecsû, Douglas Adams posztumusz kötete (A kétség lazaca, 2002) esetében sajnos, bizonyságot is nyertek (jobban jártunk volna, ha a hagyaték szöveg inkább kiadatlan marad), ez esetben teljesen alaptalanok. Az Ördögcsapda ugyanis célt ér, mert azt bizonyítja, hogy Kurt Vonnegut idõtõl és tértõl függetlenül mindig aktuális. A novellák azzal együtt is nagyon jók, hogy a Burleszk, a Bajnokok reggelije, a Macskabölcsõ vagy akár az Utópia 14 kidolgozottságához nem mérhetõk - a fõként a második világháborús krízis körül forgó témái, olykor konkrétan sci-fibe ágyazott, de mindig fantasztikus történetei azonban hûen közvetítik a szerzõ jól ismert stílusát, csavaros gondolatmeneteit és végtelen pacifizmusát.

Fordította: Szántó György Tibor. Maecenas, 2009, 250 oldal, 3200 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.