Rajzol, olvas, számol

Könyvek kisiskolásoknak

  • Orosz Ildikó
  • 2013. január 19.

Könyv

Sok helyen ma is elvárás, hogy karácsonyra az elsős gyerek írjon, olvasson, számoljon, és legalább annyi mutatványt produkáljon, mint a nagyhírű bűvész, aki "A lábával karikázik, / A kezével citerázik, / Az orrával orgonázik, / A fülével figurázik". És közben még véletlenül se menjen ki a vonalból.

Monotóniatűrés és finommotorika, e varázsszavak körül forog az élet, ne csodálkozzunk hát, ha elsősünk, akinek nap nap után sormintázás és színezés a házi feladata, rövidesen megkérdezi: "És tanulni mikor fogunk?" Szerencsére léteznek olyan kiadványok, melyek segítségével a gyerek szabadjára eresztheti az iskolában kipányvázott szellemét.


Barabás Zsófi-Moizer Zsuzsa: Mindenki tud rajzolni Szeretem ezt a címet, mert annyira ellentmondást nem tűrően pozitív. Igenis, mindenki tud rajzolni, mert a rajzolás elsősorban látás és gondolkodás, és csak a legvégén jön be a képbe a papír, a ceruza és a sokat emlegetett kézügyesség. A fiatal képzőművész szerzők foglalkoztatókönyve négyévestől felnőttkorig mindenkinek jó móka. A hagyományos direkt utasítások ("vezesd végig a ceruzádat a...", "egészítsd ki a rajzot úgy, hogy...") helyett olyan játékos kijelentések sorakoznak, amelyeknek már az értelmezése is kaland. Az egyik képen például egy bénácska, kacsacsőrű csillag átölel egy gilisztaszerű lényt, őt egy fóka szereti, akihez hozzábújik egy emberke. Mellettük két üres oldal. A szöveg: "Mindenki szeret valakit. Folytasd." Vagy: egy csomó felborult üveget látunk, az egyikből előtekereg egy torz alak, és a szöveg: "Kiszabadultak a szellemek a palackokból". És láss csodát, a gyerek máris rajzol szellemet, embert, macskát, labirintust, felhőkarcolót, robotot és egy csomó fantázialényt. Nem kell jobb agyféltekés rajztanfolyamra járatni, hogy rajzolás közben a fejét is használja, rájöjjön például, hogy nemcsak színekkel, hanem egy sima grafittal is sokféleképpen ki lehet tölteni egy felületet. Kiderül, hogy laza csuklóval, jókedvűen is lehet nyomot hagyni a papíron, mintegy mellékesen gyakorolva azt a fránya ceruzafogást. Hogy működik, arra a legjobb bizonyság, hogy a gyerek nem áll fel kínjában hárompercenként ceruzát hegyezni. (Scolar, 2012, oldalszám nélkül, 1995 Ft)

 



Alex T. Smith: Claude vidéken A hazai könyvkiadás egyik nagy adóssága, hogy kevés jó könyv létezik a legfiatalabbak, az "első olvasók" számára. Rengeteg van, amelynek a sztorija 6-7 éveseknek élmény, ám a forma miatt - többszörösen összetett mondatok, apró betűk, kevés kép - nem adható a kezükbe; mások formailag megfelelnek, a történet viszont nagyobbaknak való. A Claude az egyik legjobban eltalált sorozat, bár néhány kacifántos összetett szónál azért valószínűleg itt is ki kell segítenünk a növendék olvasót. A főszereplő egy francia eleganciával öltözködő kutya, valamint legjobb barátja, Bolyhos Zokni uraság. Kutya és zokni: két olyan téma, amelyről már kismillió gyerekkönyv született. Hogy ők mégis kultuszfigurává tudtak válni, az köszönhető az abszurd humorba hajló, de az érthetőség határán belül maradó kalandoknak és a rengeteg vicces rajznak, amely nemcsak illusztrálja a szöveget, de tovább is viszi azt. Claude igazi egyéniség, tulajdonképpen egy gyerekimitátor, egyszerre naiv és vagány, mindig fér belé sütemény, és este, amikor a gazdái hazaérve sáros lábnyomokat találnak körülötte, remekül tetteti az alvást. Ráadásul egy kis úriember, aki a tanyasi malacfürdetés, bikaszelídítés és tyúkólban matatás után is úgy néz ki a piros svájcisapkájában, a piros pulcsijában meg a dalmatamintás nyakörvében, mintha egy Jacadi-reklámból lépett volna elő. (Fordította: Totth Benedek. Manó Könyvek, 2012, 96 oldal, 1290 Ft)

 



Indul a sulibusz - A nagy számok rejtélye Ha a gyereknek nem jelent kihívást az ötös számkörben való számolás, nevet azon, hogy "nyolc ember utazik a buszon, leszáll tíz, mennyi marad?"; a tetejében ügyesen számol kettes számrendszerben, és ezért feltartott középső ujja nem valami anyaszomorító dolgot, hanem a négyet jelöli - akkor is leköti egy időre ez a kiadvány. Játékos feladatokon keresztül ismerkedünk meg a helyi értékek fogalmával, a kerettörténet szerint Csingiling és barátai tündérbálba készülnek, ahol rengeteg a tennivaló, színpadot kell ácsolni, meg kell számolni egy csomó szöget, virágot meg fogpiszkálót. Hunyjunk szemet a Disney-figurák enyelgése felett, mert egyébként jól felépített foglalkoztatóval van dolgunk, amelynek szellemisége üdítően amerikai: nemcsak sokféle tevékenységben teszi érdekeltté olvasóját (matricák, rejtvények, szöveges feladatok, kivágható számkártyajáték stb.), de explicite, szövegszinten meg is dicséri - ami úgyszólván példátlan a hazai tankönyvkiadásban. A nagy számok rejtélye megoldódik, az viszont nem, miért nincs egy ilyen rikítóan lányos füzetnek verdás mutációja. Az utolsó oldalakon checklist segít tudatosítani, "mi mindent tanultam meg?", az utószó pedig hasznos tippeket ad a szülőnek. Végül még a mellékelt oklevelet is kiállíthatjuk a gyerek nevére, ami már tényleg a külső jutalmazás netovábbja - legközelebb készíthetjük a kitüntetést, ha megeszi a kenyér héját. (Alexandra, 2012, 78 oldal, 1800 Ft)

 


Figyelmébe ajánljuk