Könyv

Kényszerítő erejű sznob hagyományunk szerint azzal kéne kezdenem, hogy a Suttogó első mondata(i) ("Anyám valóban meghalt. Tizennyolcadikán vagy tizenkilencedikén.") mennyiben és mi célból idézi(k) fel Camus Közönyét és Esterházytól A szív segédigéit.

Szögezzük le rögtön a legfontosabbat: Afrika történetéről még nem jelent meg magyarul ennyire átfogó, mégis gondolat- és részletgazdag, az újabb kori történések számos gyökerét feltáró kötet.

A zenetörténet-írás meg-megújuló vágya, hogy az egyes korok zenéjét egy általános eszmetörténeti folyamatba csatornázza be, hogy kimutathassa: a zenészcéh mestereit sem hagyja érintetlenül a korszellem.

A magyar társadalomban az alkoholkérdés három alkalommal kapott igazi közfigyelmet.

A szerkesztőség közleménye szerint Krúdy Gyula 1895. december 8-án lépett be a nagyváradi Szabadság című napilaphoz. Még nem volt 18 éves.

Két, részben csonka Krúdy-sorozat után a Kalligram kiadó ötvenkötetes, új összkiadást ígér. A sorozat egyik szerkesztőjével beszélgettünk.

Csak a neve rémlett. Valamikor régről. Most jutott el hozzám négy könyve, együtt a halálhírével: tizenöt évet feküdt betegen, két hete temették el. Író volt és tanár.

A jólértesültség fikciója, melyet egyként bálványoznak a hírek gyártói és fogyasztói, gyakran csak komoly áldozatok árán tartható fenn. Ilyen áldozatnak tekinthetjük a mind újabb és újabb idegen hangzású, rendszerint akár nyelv-törőnek is beillő személy- és helynevek szorgos bemagolását.

A kilencvenes évek elején megindult pezsgés ellenére a szakma és a politika is egyöntetűen úgy ítélte meg: a tudományos könyvkiadás gondjai állami beavatkozás nélkül nem orvosolhatók. Az 1996-ban költségvetésben rögzített támogatás azonban nem nőtt, hanem apadni kezdett.

A magyar új hullám állambiztonsági szempontból veszélyt rejtett magában: intellektuális töltettel rendelkezett, amit nagyon nem szerettek a popzenében.

A 70-es évek állambiztonsági megfigyelései kiterjedtek a diszkóra is, ami tömeghatása, illetve az alvilággal érintkező gazdasági-üzleti háttere miatt vált érdekessé.

Kornai János - Karen Eggleston: Egyéni választás és szolidaritás. Az egészségügy intézményi mechanizmusának reformja Kelet-Európában

A könyv megvolt már angolul. Évekkel ezelőtt kaptam Brixtonban, a sztorik helyszínén, stílusosan egy egzotikus, ám krómozott gyorsbüfében, ahol a lúzer rastagyerek a cockney pincérnővel currys csirkét falt a másik asztalnál.

Ha elmebeteg császár, véreskezű uralkodó vagy napszemüveges tábornok kerül szóba, sokan felsóhajtanak: áldott ember lett volna, ha nincsen az asszony! Persze, a rémséges diktátorfeleség - aki az uralkodás idején csupán repialak a tribünön - általában csak a bukást követően kerül előtérbe, és gyakran előfordul, hogy a közvélemény hajlamos minden mocskot a nő nyakába önteni.