Akihez hazajárt Juhász Gyula és József Attila is

Magyarból jeles

Könyv

Az első világháború előtt köztársaságpárti szervezkedés miatt fogházba csukták Espersit Jánost, a Tanácsköztársaság alatt viszont internálták, mert nem volt kommunista. Az ötvenkét évesen meghalt makói ügyvéd élete azt is bizonyítja, ahhoz, hogy valaki jó mecénás legyen, elsősorban nem pénz kell.

„Rólam nem lehet csak úgy messziről, halottak napján megemlékezni, mert én hazajáró lélek vagyok. Az otthonom pedig hát ott, Makón van” – írta a 18 éves József Attila Budapestről Espersit Jánosnak. Az 1923-as levél témája az, hogyan lehetne nyugdíjat intézni Juhász Gyulának, és az, hogy a fiatal költő, mihelyt lehet, visszatérne az ügyvéd makói házába.

A hazajáró lélekről idén megemlékeznek Makón, mert száz éve jelent meg első kötete, a Szépség koldusa. Sokszorosítják a könyv hasonmás ki­adását, kiállítást, konferenciát, sétát, beszélgetéseket szerveznek, és fel akarják újítani az Espersit-házat, amely 1979 óta irodalomtörténeti kiállítóhely. A klasszicista stílusú épületet nem Espersit János építtette, nem is volt a tulajdonosa, csak bérelte 1912 és 1929 között – mégis úgy fair, hogy az ő nevét viseli.

 

Félig francia, félig sváb

Espersit János vezetékneve francia származására utal: elzász-lotaringiai ősei a török ki­űzése után, a Temesköz betelepítése idején, a 18. században érkeztek. A Nagyszentmiklóson élő Espersit János szabómester és a sváb Schlagetter Regina fia, János, 1879. január 18-án született. A család hamarosan átköltözött a Maros túloldalára, Makóra. János ott járt elemibe, polgáriba, aztán Hódmezővásárhelyre gimnáziumba. Hetedikes korában 10 koronát nyert Kisfaludy Károlyról szóló dolgozatával, és kitűnt szónoki képességeivel, de csak magyarból érettségizett jelesre 1898-ban; a többi tárgyból jó és elégséges volt. Közjegyzői írnok, hivatalnok lett a vásárhelyi városházán, jogi tanulmányokba kezdett, és a századfordulón már újságba írt. 1903-ban Szegeden a leszerelő katonák koszorúját a város katonai parancsnoka leszedette a Kossuth-szoborról, a tiltakozás nyomán kirobbant utcai összecsapásoknak halálos áldozatai is voltak. Az eset után vásárhelyi küldöttség is vitt koszorút a szoborhoz, az emlékbeszédet pedig a 24 éves Espersit tartotta. Ugyanebben az évben nősült, egy jómódú gazda, Nyikos Sándor lányát, Mártát vette feleségül. Két évvel később már kétgyermekes családapa. Apósa tanácsára rendőrségi segédfogalmazói állást vállalt, és szintén apósa anyagi támogatásával tette le 1907-ben az ügyvédi előszigorlatot. A család Makóra költözött. Espersit János ügyvéd és újságíró lett. Kiss József költő 1908-as makói estjén verset mondott, 1909-ben kiállítást rendezett vásárhelyi barátja, Tornyai János festményeiből a megyeházán. Ilyesmi állítólag azelőtt nem volt a városban. Ő írta később, hogy tizenöt év elteltével már sok makói otthonban függött eredeti kép, rézkarc, és ez alatt az ő otthonát is lehetett érteni. Ugyanakkor rövid ideig vezetett naplójából kiderül, mit gondolt az anyagiakról. Amikor egy ismerőse – Weisz Emilio, Vén Emil festőművész – panaszkodott, hogy nincs pénze, Espersit adott neki 100 ezer koronát. Mivel adósságait és kintlévőségeit is vezette, de ezzel az összeggel nem lehet találkozni a kimutatásokban, nyilvánvaló, hogy nem kölcsönként adta a pénzt, hanem örökbe.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!