Akihez hazajárt Juhász Gyula és József Attila is

Magyarból jeles

Könyv

Az első világháború előtt köztársaságpárti szervezkedés miatt fogházba csukták Espersit Jánost, a Tanácsköztársaság alatt viszont internálták, mert nem volt kommunista. Az ötvenkét évesen meghalt makói ügyvéd élete azt is bizonyítja, ahhoz, hogy valaki jó mecénás legyen, elsősorban nem pénz kell.

„Rólam nem lehet csak úgy messziről, halottak napján megemlékezni, mert én hazajáró lélek vagyok. Az otthonom pedig hát ott, Makón van” – írta a 18 éves József Attila Budapestről Espersit Jánosnak. Az 1923-as levél témája az, hogyan lehetne nyugdíjat intézni Juhász Gyulának, és az, hogy a fiatal költő, mihelyt lehet, visszatérne az ügyvéd makói házába.

A hazajáró lélekről idén megemlékeznek Makón, mert száz éve jelent meg első kötete, a Szépség koldusa. Sokszorosítják a könyv hasonmás ki­adását, kiállítást, konferenciát, sétát, beszélgetéseket szerveznek, és fel akarják újítani az Espersit-házat, amely 1979 óta irodalomtörténeti kiállítóhely. A klasszicista stílusú épületet nem Espersit János építtette, nem is volt a tulajdonosa, csak bérelte 1912 és 1929 között – mégis úgy fair, hogy az ő nevét viseli.

 

Félig francia, félig sváb

Espersit János vezetékneve francia származására utal: elzász-lotaringiai ősei a török ki­űzése után, a Temesköz betelepítése idején, a 18. században érkeztek. A Nagyszentmiklóson élő Espersit János szabómester és a sváb Schlagetter Regina fia, János, 1879. január 18-án született. A család hamarosan átköltözött a Maros túloldalára, Makóra. János ott járt elemibe, polgáriba, aztán Hódmezővásárhelyre gimnáziumba. Hetedikes korában 10 koronát nyert Kisfaludy Károlyról szóló dolgozatával, és kitűnt szónoki képességeivel, de csak magyarból érettségizett jelesre 1898-ban; a többi tárgyból jó és elégséges volt. Közjegyzői írnok, hivatalnok lett a vásárhelyi városházán, jogi tanulmányokba kezdett, és a századfordulón már újságba írt. 1903-ban Szegeden a leszerelő katonák koszorúját a város katonai parancsnoka leszedette a Kossuth-szoborról, a tiltakozás nyomán kirobbant utcai összecsapásoknak halálos áldozatai is voltak. Az eset után vásárhelyi küldöttség is vitt koszorút a szoborhoz, az emlékbeszédet pedig a 24 éves Espersit tartotta. Ugyanebben az évben nősült, egy jómódú gazda, Nyikos Sándor lányát, Mártát vette feleségül. Két évvel később már kétgyermekes családapa. Apósa tanácsára rendőrségi segédfogalmazói állást vállalt, és szintén apósa anyagi támogatásával tette le 1907-ben az ügyvédi előszigorlatot. A család Makóra költözött. Espersit János ügyvéd és újságíró lett. Kiss József költő 1908-as makói estjén verset mondott, 1909-ben kiállítást rendezett vásárhelyi barátja, Tornyai János festményeiből a megyeházán. Ilyesmi állítólag azelőtt nem volt a városban. Ő írta később, hogy tizenöt év elteltével már sok makói otthonban függött eredeti kép, rézkarc, és ez alatt az ő otthonát is lehetett érteni. Ugyanakkor rövid ideig vezetett naplójából kiderül, mit gondolt az anyagiakról. Amikor egy ismerőse – Weisz Emilio, Vén Emil festőművész – panaszkodott, hogy nincs pénze, Espersit adott neki 100 ezer koronát. Mivel adósságait és kintlévőségeit is vezette, de ezzel az összeggel nem lehet találkozni a kimutatásokban, nyilvánvaló, hogy nem kölcsönként adta a pénzt, hanem örökbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.