„Magyarország nem létezik, egy lázálom tölti ki a helyét"

  • narancs.hu
  • 2017. július 12.

Könyv

Megrázó és kijózanító interjú Schein Gáborral a holnapi Narancsban.

Egy közösség széthullásáról és az egyén újjászületéséről tudósít Schein Gábor tizedik verseskötete, az Üdvözlet a kontinens belsejéből. Az íróval, költővel és egyetemi oktatóval a halálos betegség ünnepélyéről, az értelmiség tévedéseiről és a politika hiányáról beszélgettünk. Alább két rövid részlet az interjúból.

Magyar Narancs: „A halál baglyát / nyolc hónapig nem űzte el az ágyam fölül / se gond, se imádság”, írod a Gyógyulás című versben. Volt olyan pillanat, amikor felmerült benned, hogy nem akarsz mindenáron meggyógyulni?

Schein Gábor: Nem. Családom van, és úgy érzem, dolgom is van még. A betegség rengeteg életerőt szabadított fel bennem. 2014 júniusában diagnosztizálták a rákot, akkor kezdődött egy hosszadalmas betegségtörténet, aminek az elején nem lehetett tudni, túlélem-e. Közben súlyos tüdőembóliát is kaptam, amit majdnem két hétig nem ismertek fel. Ez önmagában is életveszélyes. Összesen nyolc hónapig tartott a kezelés, 2015-ben megműtöttek, amit a kemoterápiával nem lehetett eltüntetni, azt kiszedték.

MN: Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy rákos vagy?

SCHG: Amit bárki más érezne ilyenkor. Még éppen csak a szót érzékeltem. A rémisztő szót. Megijedtem, hogy akkor talán itt most vége van az életemnek. Eljött, amire annyit gondoltam, és így jött el. De meglepően gyorsan jött a következő fázis, a betegség elfogadása.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

(…)

MN: Mennyi naivitás van abban a kevés értelmiségiben, aki még hajlandó elemzőként-értelmezőként hozzászólni a mai magyar közélethez?

SCHG: Ha ezt velem kapcsolatban kérdezed, erre nem tudok válaszolni, mert szerencsére mindig utólag derül ki, mi minden volt naivitás. 2014-ben kiadtam egy közéleti esszékből álló kötetet Esernyők a Kossuth téren címmel. Azóta ilyesmit alig írtam, aminek több oka van. Az egyik az, hogy Magyarországon nincsen politika. Ez furcsán hangzik, mert látszólag túl sok is van belőle. A politika azonban nem hatalomtechnika, és nem a róla szóló beszéd. A politika egyfelől értelmes érvekkel vívott vita a közös jövőről, másfelől szimbólumalkotás, jelzése magának a közösnek. Ahol az előbbi nem folyik, ott valójában semmi közös sem létezhet. Ezt a hiányt még nyilvánvalóbbá teszik az elfedésére szolgáló mindenféle propagandakampányok, nemzeti konzultációk, a „nemzeti” jelző inflálódása. Lényegében a versek írása közben jutottam arra a következtetésre, hogy Magyarország nem létezik. Egy lázálom tölti ki a helyét. Igaz, amit én politika alatt értek, az nem lehet más, csakis demokratikus. Olyasmi, ami nem az intézmények, hanem a közösség képzeletének szintjén alapozódik meg. A demokratikus politika peremfeltétele az a hipotézis, az az elképzelés, hogy nekünk, sok egymást még csak nem is ismerő embernek, van itt egy közös életünk. Nem mindegy, hogy mi történik a másikkal. Nem mindegy, hogy milyen iskolákba járnak a gyerekek. Ez nyelvi probléma is. De milyen esszényelven, hogyan lehet megszólalni akkor, amikor ez a hipotetikus közös nem létezik? Kihez lehet beszélni? Én ezt most nem érzékelem. Úgy tűnik, még az alaptalan bizalomhoz, bizakodáshoz is kell valami alap, és én egy ideje sajnos ezt sem találom magamban.

A teljes interjú a Magyar Narancs 13-án, csütörtökön megjelenő számában olvasható!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.