Tájkép földrengés után

A vártnál több Alexandra-könyvesboltot nyitnak újra a versenytársak, és a márkanév sem tűnik el teljesen. A kiadók azonban állami segítség nélkül aligha látják viszont a könyvóriáshoz vándorolt pénzüket.

„Úgy tűnik, az Alexandra-krízis könyvterjesztői része viszonylag gyorsan és fájdalommentesen fog megoldódni” – mondja Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója. A Líra-csoport és a Móra Könyvkiadó tulajdonosainak közös cége, a Janikovszky és Kolosi Kft. 24 korábbi Alexandra-bolt üzemeltetését vette át. A jellemzően Budapest külsőbb kerületeiben és vidéken – több esetben valamelyik Tesco hipermarket előterében – található üzletek újranyitása május végével befejeződött. Nyáry szerint a kezdeti tapasztalatok várakozáson felüliek. Előzetesen arra számítottak, hogy a Líra–Móra nevet felvevő könyvesboltok forgalma az új üzletekéhez hasonlóan lassabban indul majd be, de az első teljes hónap meglepően jó számokat produkált.

Nyolc Alexandra-üzlet működik tovább Libriként, ezek közül 5 megnyitott, 3-ban legkésőbb július végén kezdik meg az árusítást – tájékoztat Kovács Péter, a Libri–Bookline Zrt. vezérigazgatója. A Libri a budapesti Corvin Plaza mellett vidéki üzletközpontokban (Sopron, Győr, Szombathely, Veszprém, Pécs, Békéscsaba, Szeged) terjeszkedik. Öt kisebb vidéki boltot (Miskolc, Balassagyarmat, Sopron, Kecskemét, Mosonmagyaróvár) nyitott újra a Saxum Kiadó érdekeltségébe tartozó Nédiosz Kft. A Könyvmolyképző tulajdonosai által alapított Bookangel Kft. eddig 3 üzletet vett át (a Nyugati térit, a szekszárdit és egy székesfehérvárit), további 8–10-ben pedig már leltároznak – mondja Katona Ildikó tulajdonos.

Kézen-közön

Az összesen 60 Alexandrából tehát legalább 50 továbbra is könyvesboltként üzemel majd, és ez a botrány kitörésekor megfogalmazott várakozásoknál jóval magasabb szám. Matyi Dezső pécsi könyves vállalkozó cégcsoportja januárban került nagy bajba, amikor az évek óta akadozó teljesítések után immár tényleges fizetésképtelenséget jelentett. A bedőlés hosszú és bonyolult történetének lényege, hogy Matyi tavaly szeptemberben elveszítette az irányítást az Alexandra-csoport kiskereskedelmi (azaz a boltok nagy részét működtető) cége, a Rainbow Kft. felett. A Rainbow újdonsült urai elmondásuk szerint Matyihoz köthető, milliárdos pénzügyi szabálytalanságokra lettek figyelmesek, így januártól nem utalták tovább az üzletekben keletkező bevételt az Alexandra nagykereskedő cége, a Könyvbazár Kft. felé. Matyi emiatt végképp nem tudott fizetni a ki­adóknak a bizományba átvett köny­vek után. Az Alexandra teljes tartozásállományát 3–3,5 milliárdra becsülik a szakmában (lásd korábbi cikkeinket: „Mintha száz élete lenne”, 2017. január 26., illetve Utána a vízözön, 2017. március 2.).

A Rainbow-t vezető Somogyi Ferenc felszámolóbiztos és Stotz Gyula adószak­értő közvetítésével került március vége felé az Alexandra-üzletek többségének bérleti joga az új üzemeltetőkhöz: a Líra–Mórához, a Librihez, a Nédioszhoz és a Bookangelhez. A ki-adók így legalább a boltok polcain lévő könyveiket biztos kezekben tudhatták, még ha az Alexandra tartozásait nem is fizette ki senki, és a cég pécsi raktárában lévő készletek elszállítását is meg kellett oldaniuk. A pénzügyi visszaélések miatt eljárások sorozata indult. Matyi Dezsőék és Somogyi Ferencék kölcsönösen feljelentették egymást, de a rendőrséghez fordult a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) és több kiadó is.
A NAV egy korábban központi Matyi-cég, a Pécsi Direkt Kft. felszámolásakor történtek miatt indított nyomozást. Ha a hosszadalmas rendőrségi és bírósági eljárások eredményre is vezetnek, abban kevesen bíznak, hogy a pénzüket is viszontlátják. Kiadói körökben elterjedt vélekedés szerint a hiányzó milliárdok egy részéből Matyi a könyvszakmán kívüli, amúgy veszteséges cégeit finanszírozhatta, másik része pedig „kézen-közön eltűnhetett”.

Nem tűnik el azonban az Alexandra mint márka a piacról. A Bookangel az Alexandra márkanevet is megszerezte, így ezek a boltok – a tervek szerint 10–12 – változatlan név alatt futhatnak tovább. Viszik tovább az Alexandra-csoporthoz tartozó Polc.hu és Alexandra.hu weboldalakat is: Katona Ildikó annyit árult el, hogy ez utóbbiak megszerzése gazdasági tranz­akció eredménye volt. „Látok kockázatot a vállalkozásban, hiszen a szakmában nyilván rossz érzések kapcsolódnak az Alexandrához. A kiadói múltam és az eddigi négy könyvesboltunk jelenthetik a garanciát a piac szereplői felé. Az olvasók pedig tapasztalataim szerint szeretik és keresik a márkát” – mondja a Book­angel tulajdonosa.

 

Önmérséklet

Az Alexandra romjaiból szemezgető vállalkozások szerint az új helyzettel mindenki jól jár. Minél kevesebb könyvesbolt zár be (például a megfizethetetlen Andrássy úti palota), annál kisebb lesz a forgalomcsökkenés. Hosszabb távon nem is várható visszaesés az Alexandra-ügy miatt, esetleg az idei számokon érződhet majd, hogy a boltok átadás-átvétele óhatatlanul néhány hetes vagy hónapos zárvatartást okozott. „Ahol értelme van, ott könyvesbolt nyílik az Alexandra helyén. Ami nem működtethető gazdaságosan, az bezár” – véli Sárközy Bence, a Libri kiadói csoport könyvkiadásért felelős igazgatója. Hozzáteszi: nem cégekben, hanem a jó szolgáltatásban érdemes gondolkodni. Az a fontos, hogy a vásárló megtalálja a keresett könyvet, a kiadók pedig megbízható üzleti partnerekkel működhessenek együtt. Sárközy szerint a piaci átrendeződés most határozottan ebbe az irányba mutat.

„Technikai okok miatt zárva”

Fotó: Sióréti Gábor

Kevésbé optimista Galambos Ádám, a G-ADAM kiadó vezetője, a 25 független kiadó által épp az Alexandra-botrány miatt létrehozott Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) elnöke. „Nem látok átgondolt stratégiát az Alexandra örökségének továbbvitele mögött. Nem gondolták végig, miért bukott bele a terjeszkedésbe Matyi Dezső. Hogy szükség van-e egyáltalán ennyi könyvesboltra ekkora alapterülettel Magyarországon, miközben a világ az online értékesítés felé megy” – érvel Galambos, aki nem lepődne meg, ha egy idő után újra problémák jelentkeznének a terjesztői piacon. Az MKÉSZ tagjai a Bookangellel egyelőre nem is kötöttek szerződést, mert nem bíznak eléggé a Matyival közvetlenül üzletelő vállalkozásban. Az új szervezet a kiadói értékesítés erősítését, közös webshop, közös raktározási lehetőség kiépítését tervezi, és pertársaságba is tömörülnének az Alexandra felé fennálló, összesen több mint 100 milliós követelésük behajtására.

A Matyi-birodalom összeomlásától azért is tartottak a kiadók, mert féltek a két nagy piaci szereplő (a terjesztői és kiadói üzletággal is bíró Libri és a Líra) további térnyerésétől. A koncentráció persze tovább erősíti a nagyok alkupozícióját, de jelenleg mindenki nyugtat mindenkit, és úgy tűnik, nem kell a már eddig sem éppen alacsony, 50–55 százalékos terjesztői árrés további emelésére számítani. Sőt, a Libri a kiadók szorult helyzetére tekintettel 45-ről 30 napra szállította le fizetési határidejét. „Mindannyiunk érdeke, hogy végre stabil, kiszámítható piaci helyzet alakuljon ki, és ennek most megvan a realitása. A Libri piacvezetőként továbbra is megbízható, transzparens szereplőként van és lesz jelen” – mondja Kovács Péter vezérigazgató. Az MKKE két hete megválasztott igazgatója, Péterfy Gergely is bízik a terjesztők önmérsékletében, már csak azért is, mert ha negatív spirált indítanának be a könyvpiacon, az rájuk is visszaütne.

Naivitás

Ettől függetlenül az Alexandra Bermuda-háromszögében eltűnt 3–3,5 milliárd forint nagyon hiányzik a piacról. Különösen a kisebb, független kiadók jártak rosszul, mert a Lírának és a Librinek csak némi pluszt adott, hogy ők is terjesztik az Alexandrához tartozó kiadók (Európa, Cartaphilus, Alexandra) könyveit. Péterfy Gergely szerint egy családi vállalkozásként működő kiadónál 5–10 milliós kiesés is a véget jelentheti. Ha nem történik valami, az nemcsak a könyvpiac színességét, a kicsik vállalkozókedvét vetheti vissza, de munkahelyeket is tömegesen veszélyeztet. Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó igazgatója azt mondja, nekik 16 havi kifizetetlen számlájuk van az Alexandránál, az idén január és április közötti fogyásról pedig még csak adatokat sem kaptak. „Minimális a valószínűsége, hogy ezt a pénzt visszakapjuk. Már annak is örülnék, ha az Alexandra kiesésével kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válna a piac” – teszi hozzá.

Az MKKE a kialakult helyzetről próbált tárgyalni az állammal, találkoztak Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkárral, levelet írtak Orbán Viktornak, de a felvetéseikre még nem érkezett válasz. Kocsis András Sándor MKKE-elnök hatpontos javaslatcsomagja azt kívánja elérni, hogy az állam vásárolja fel a kiadók Alexandra felé fennálló követelését. Emellett kérik, hogy a színházakhoz, sportegyesületekhez hasonlóan a könyvkiadók is fogadhassanak tao-pénzeket, hogy az NKA jelentősen emelje meg a könyvkiadás évenként 700 milliós támogatását, továbbá hogy a pedagógusok kapjanak évi 100 ezer forint értékű könyvutalványt az államtól.

Bár a bajban lévő kiadók akut problémáit rendeznék, az MKKE javaslatai nem nyerték el a szakma egységes támogatását. Mészáros Sándor úgy látja, nem szerencsés egy kalap alá venni az összes könyvkiadót, szerinte inkább a minőségi kultúrát képviselő, de alacsonyabb jövedelmezőségű könyvek célzott állami támogatására lenne szükség. „A könyvet áruként kezelő kiadók keveset tettek hozzá a magyar kultúrához, és tetemes profitot könyveltek el az Alexandra nem egészen fair terjeszkedése után is. Igazságtalan lenne, ha mostani veszteségeiket az adófizetők vállalnák át” – mondja. Más forrásaink szerint, ha a kormány ténylegesen közbelép, akkor naivitás azt hinni, hogy „valamilyen formában ne kérné többszörösen vissza a segítségét. Láttuk, mi lett a tankönyvpiaccal, miután belépett oda az állam.” Péterfy Gergely is elismeri, hogy a politikai befolyásolás veszélye „sajnos fennáll”, de jelenleg nem tudnak mást tenni, mint jóhiszeműen fordulni az államhoz. A kormánypártokat mindenesetre L. Simon László partizánakciónak tűnő rövid fellángolását leszámítva eddig nem hozta izgalomba a magyar könyvpiac megsegítésének feladata.

Mi lesz veled, Európa?

Jelenleg a könyvpiac egyik nagy kérdőjele a Matyi család érdekeltségébe tartozó könyvkiadók, az Európa, a Cartaphilus és az Alexandra további sorsa. A nagy hagyományokkal rendelkező Európa Könyvkiadó helyzete külön is érdekes, mert jelenleg egy áttételen keresztül ez a cég a többségi tulajdonos a milliárdos tartozásokat felhalmozó Könyvbazár Kft.-ben. Ugyanakkor M. Nagy Miklós kiadóigazgató szerint a Könyvbazárral kapcsolatos jogi eljárások biztosan nem érintik a kiadót, sőt a nagykereskedelmi cég nekik is súlyos összegekkel tartozik az európás könyvek értékesítése után.

Kulcskérdés lesz az is, hogy a szerzők és a külföldi jogtulajdonosok mennyire bíznak meg az Európában, mennyi jut el hozzájuk az Alexandra körüli botrányokból. Tény, hogy a korábban európás Margaret Atwood és Agatha Christie legújabb könyveit a Libri-csoporthoz tartozó Jelenkor, illetve Helikon adta ki, és úgy értesültünk, az Európa David Balducci egy regényéről is lemaradt. M. Nagy Miklós ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a kiadó meg tudta őrizni legfontosabb szerzőit, néhány példából nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Ráadásul Agatha Christie több mint 70 címből álló életművének jelentős részére továbbra is élő szerződésük van.

„A kiadó működését biztosítottnak látom – vázolja az Európa jövőjét az igazgató –, a problémákat a jelenlegi tulajdonosokkal fogjuk megoldani, akik pontosan tudják, hogy az Európa milyen értéket képvisel, és éppen ezért mindent megtesznek azért, hogy a kiadó működőképes maradjon, és a lehető legkevesebb vesztességgel vészelje át ezt a nehéz időszakot.”