Könyv

Mandl Péter: Sári és nemszemétke

  • - oil -
  • 2012. június 30.

Könyv

Célkitűzését tekintve újszerű, "zöld" mesekönyv, amely a pazarlásról meg az újrahasznosításról szólna nem didaktikus formában, munkafüzettel kiegészítve. Meg is kapta 2011-ben az Aranyvackor-díjat, amit - fontos hangsúlyozni - nem kész könyvekre, hanem könyvtervekre ad a Magyar Gyeekkönyvkiadók Egyesülése.

A megvalósult könyv vizuálisan nagyon erős: Kismarty-Lechner Zita különleges szemétobjekteket varázsol elénk fotókollázs-technikával, természetesen újrapapírra. A szöveg azonban alulmarad a dizájnnal szemben. Indításképpen Sári - akiről tudható, hogy a szerző kislánya alakítja - a kukába bújik a testvére elől. Elviszi a kukásautó, ide-oda borogatják, ami láthatóan nem viseli meg: "Találtam egy fél doboz kekszet. Ne egyél a szemétből, mondta volna anyu, ha ott lett volna, de nem volt ott, úgyhogy megettem. Finom volt." Végül egy szigeten találja magát, ahol minden szemét hasznosul. Furcsa lények, épületek, járgányok készülnek hulladékból, előkerül Sári rég elveszett mackója, Gyapóc, és feltűnik a sziget egyetlen hús-vér lakója, az ezermester Barkács. A történet a hasznos és az értéktelen relatív voltára igyekszik rávilágítani, és eközben - jórészt a képeknek köszönhetően - igazán kedves, szerethető "nemszemét" figurákat teremt. Viszont nehezen érthető, miért van a sziget a világtól elvágva, miért nincs semmiféle kapcsolat velünk, szeméttermelő emberekkel. Így a nyüzsgő hulladékváros önmagába záródó látomás csupán, nincs szó tényleges újrahasznosításról - még akkor sem, ha végül mégis a szánkba rágják, hogy ne dobjunk mindent ki. Az ellentmondáson csak némileg enyhít a munkafüzet, amely azonban nem a mese által megszólított 3-6 éveseket dolgoztatja meg, hanem a Praktika újságokon edződött szülőt, aki nem rest leeresztett gumiállatból kis tasakot varrni, lomizott faládából kerekes járgányt fabrikálni. A többieknek marad a szelektív gyűjtés.

Cerkabella, 2011, 2900 Ft


Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.