Maximum tizenegyes!A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája - Magyar mezőny 1. Lakatos István: Dobozváros (A szerző illusztrációival. Magvető, 2011) 93 pont 2. Zalán Tibor: A rettentő görög vitéz (Illusztráció: Baranyai András. Pagony, 2011) 61 pont 3. Máté Angi: Kapitány és Narancshal (Illusztráció: Rofusz Kinga. Magvető, 2012) 34 pont 4. Nyulász Péter: Helka. A Burok-völgy árnyai (Illusztráció: Bohony Beatrix. Betűtészta, 2011) 27 pont 5-7. Tasnádi István: A kőmajmok háza (Illusztráció: Herbszt László. Pagony, 2012) 18 pont Darvasi László: Pálcika, ha elindul (Illusztráció: Koncz Timea. Magvető, 2012) 18 pont Máté Angi: Ez egy susogó levél (Illusztráció: Keszeg Ágnes. Cerkabella, 2011) 18 pont 8-9. Szabó Borbála: Átváltozott gyerekek (Illusztráció: Rácz Nóra. Pagony, 2012) 15 pont Horváth Viktor: Diótörő (Illusztráció: Vincze Luca Fanni. Jelenkor, 2011) 15 pont Szavazóink: Boczán Bea, Both Gabi, Gombos Péter, Komáromi Gabriella, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Németh Eszter, Pompor Zoltán, Rácz I. Péter, Tamás Zsuzsa, Varga Betti A listás könyvek megvásárolhatók az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45., www.irokboltja.hu). |
Szavazóink többségének komoly fejtörést okozott, hogy az elmúlt egy év magyar terméséből mindössze a négy legjobbat nevezhették meg, hiszen volt miből válogatni. Ráadásul ma már aligha beszélhetünk gyermekkönyvekről általában: a piac műfajilag és a célközönség életkorát tekintve erősen szegmentálódott. Épp ezért bennünket is meglepett, milyen határozottan kiemelkedik a mezőnyből a korábban illusztrátorként és képregényrajzolóként ismert Lakatos István Dobozvárosa. A 10 éven felülieknek szóló regény főhőse Zalán, akit egy nap magával visz a hagymás babon élő, szórakozott öregúr, Székláb, hogy a kisfiú segítségére legyen a tökéletlen, de szívvel-lélekkel megalkotott univerzum megmentésében - szemben a terjeszkedő, makulátlan szimulákrumvilággal. Az akciófilmszerű jelenetekben, popkult utalásokban és népmesei motívumokban bővelkedő ifjúsági regénynek Lovász Andrea szerint először sikerült megújítania a műfajt Szijj Ferenc 2001-es Szuromberek királyfija óta. Bírálói szerint ugyanakkor a mű túlírt és alulszerkesztett, a részletekben való tobzódás miatt sokszor unalmas - igaz, az olvasásra nehezen fogható 10-12 éves fiúkat vélhetőleg épp a szörnyek, lángszórók és egyéb kütyük általunk nagy ívben átlapozott, aprólékos leírása hozhatja betűközelbe (lásd a narancs.hu kritikáját Zalán futása címmel - a szerk.).
Nem az egész világ, csupán a magyar tenger megmentése a cél Nyulász Péter Helka című regényében, amely a Dobozvárossal megosztva nyerte el az év gyermekkönyve díjat (2011), a mi listánkon azonban csak a negyedik helyen áll. A témaválasztásában újszerű, lokálpartrióta ifiregény a részint Fáy András által is lejegyzett balatoni legendák (tündérek, boszorkányok és koboldok) mozgósításával igyekszik kultúrtörténeti ismereteket plántálni a 8-12 éves fejekbe. A hercegnői kötöttségeit ledobó Helka és barátai kalandjai során kiderül, honnan kapta a nevét Szentbékkálla vagy a Hegyestű, mi a titka a lángosnak meg a handabakárénak. Kár, hogy e nagy ívű vállalkozás szerény könyvészeti megjelenéssel társul.
"Felnő a kis Thészeusz, / Hősök hőse lesz - és slussz": a második legtöbb szavazatot a mára kultikussá vált A rettentő görög vitéz kapta. Zalán Tibor verses bábjátékát 2008-ban mutatták be a Stúdió K színházban, azóta számos szakmai díjat nyert és a 115. (!) előadásnál tart. A tizenhat esztendős, pimasz Thészeusz története - a lebunkózott Periphétésztől a halálra csiklandozott Minótauroszig - nem csupán az antik mítosz portalanítása, de a vásári bábjátékok hagyományába is illeszkedik, így minden korosztály számára fergeteges szórakozás. A könyvet a Csoda és Kószát is megálmodó Baranyai András képi humorban gazdag, görög vázafestményeket idéző rajzai díszítik (kritikánkat lásd a VIII. oldalon).
A 4-10 éves korosztálynak mesél Máté Angi, aki két könyvvel is felkerült listánkra. A kolozsvári születésű író 2010-ben a Volt egyszer egy című prózagyűjteménnyel vált elismert gyermekirodalmi szerzővé. Míg ott sűrű, archaikus, lassan indázó - egyesek szerint néha túlpoetizált - költői nyelven szólt, addig az idei könyvfesztiválra megjelent Kapitány és Narancshal eseménydúsabb és jó értelemben fogyaszthatóbb: egy hajóskapitány megunja a tengert, és a szárazföldön keresi a boldogságot barátjával, a befőttesüvegbe zárt, narancs színű hallal. Rofusz Kinga (Irijám és Jonibé, Samu-sorozat) üres terekbe vetett, ikonszerű figurái igazán különös hangulatúvá varázsolják ezt a szép albumot. Pár hónappal korábban jelent meg Máté Angitól az Ez egy susogó levél, mely nagy érzékenységgel járja körül a kicsiket is foglalkoztató magány, szeretethiány, szegénység témáit. Az absztrakt fogalmakat Keszeg Ágnes antropomorf illusztrációi teszik plasztikussá. A saját szorongását emberi lábnyomok gyűjtésével oldó kislány történetét gyermeklélektani kurzusokon lehetne tanítani.
Ugyanehhez a korosztályhoz szól, bár más hangütésben Darvasi László új gyerekkönyve, amelynek műfaja leginkább "kölyök pikareszk". A Pálcika, ha elindul rövid etűdöket tartalmaz a pilincka címszereplőről, akinek testi adottságai kifogyhatatlan humor- és kalandforrást jelentenek. Csúfolja őt a kövér bécsi virsli, szerelmes lesz a göcsörtös nyírfaágba, találkozik a hatalom tévképzetében élő karmesteri pálcával, a füstölőpálcikák révén az elmúlással. Tanulság van, didaxis nincs, Koncz Timea rajzai egyszerűségükben is kifejezőek.
De vissza a kamaszokhoz! Látszatra mágikus lényekkel, valójában saját szorongásaival és a múlt árnyaival kell megküzdenie Tasnádi István hősének. A kőmajmok háza két idősíkon, napjainkban és a nyolcvanas évek elején játszódik. Egyszerre lendületes, izgalmas krimi és megrázó lélektani beavatás, amelyben a 12 éves Kornél kilép a gyermekkor varázsvilágából, és megtudja, miért tűnt el apja az életükből. Különleges perspektívák, részletgazdag tárgyi világ: A csodálatos szemüveget is jegyző Herbszt László ismét remek illusztrációkat készített (kritikánk a IX. oldalon).
A lista vége a groteszk humor birodalma. Kisebbeknek (5-12 éveseknek) való Szabó Borbála módfelett szórakoztató könyve, amelyet már méltattunk e hasábokon (lásd május 10-i számunk Visszhang rovatát). Egy háromgyerekes értelmiségi család hétköznapjai úsznak át a fantázia, a mese és az álom világába. Az egyébként színpadi szerző - a Líra és Epika és A teljes tizedik évad írója - eredeti módon emeli be a történetekbe minden szocializáció alapját, a szerepjátékot. A Diótörő szemlátomást nem csak a filmvásznon éli reneszánszát: ez adja a kontextusát az Átváltozott gyerekek utolsó meséjének, míg Horváth Viktor rémmeséje az eredeti, Hoffmann-féle változatot írja újra versben, rengeteg stilisztikai leleménnyel. A szöveg akár már 7 éves kortól olvasható lenne, de inkább kíméljük meg széplelkű alsósunkat a depresszív Marika és Fricike, a legyektől körüldongott, anarchista Egérkirály meg a többi borzadály látványától! A horrorisztikus rajzokat Vincze Luca Fanni, a szerző végzős gimnazista lányának osztálytársnője készítette - e szokatlan fordulat akár a Stahlbaum család szövevényes viszonyrendszerében is megállná a helyét.
A 10-11. hely azért maradt üresen, mivel itt sokszoros holtverseny alakult ki, a listára pedig maximum 11 cím kerülhet fel. Ezúttal nincs verseskötet a legjobbak között, de többen kaptak - megérdemelten - szavazatot: így az iskoláskorúak bárdja, Békés Márta (Iskolabolygó), a régi slágereit újakkal kiegészítő Rigó Béla (Nálatok laknak-e állatok?), Varró Dániel korszerű mondókái (Akinek a foga kijött), illetve Kiss Ottó (Régi kincsek) és Szabó T. Anna remekül szavalható versei (Tatoktatok). Forgassák jó szívvel ezeket is!
