Rajtlista

Maximum tizenegyes! A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája - Magyar mezőny

  • Orosz Ildikó
  • 2012. június 30.

Könyv

A szavazóknak 4, az elmúlt évben megjelent, magyar gyermek- vagy ifjúsági könyvet kellett megnevezniük. Az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik 3 pontot kapott. A listára szabályaink szerint legfeljebb 11 cím kerülhet.

Maximum tizenegyes!

A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája - Magyar mezőny

1. Lakatos István: Dobozváros (A szerző illusztrációival. Magvető, 2011) 93 pont

2. Zalán Tibor: A rettentő görög vitéz (Illusztráció: Baranyai András. Pagony, 2011) 61 pont

3. Máté Angi: Kapitány és Narancshal (Illusztráció: Rofusz Kinga. Magvető, 2012) 34 pont

4. Nyulász Péter: Helka. A Burok-völgy árnyai (Illusztráció: Bohony Beatrix. Betűtészta, 2011) 27 pont

5-7. Tasnádi István: A kőmajmok háza (Illusztráció: Herbszt László. Pagony, 2012) 18 pont

Darvasi László: Pálcika, ha elindul (Illusztráció: Koncz Timea. Magvető, 2012) 18 pont

Máté Angi: Ez egy susogó levél (Illusztráció: Keszeg Ágnes. Cerkabella, 2011) 18 pont

8-9. Szabó Borbála: Átváltozott gyerekek (Illusztráció: Rácz Nóra. Pagony, 2012) 15 pont

Horváth Viktor: Diótörő (Illusztráció: Vincze Luca Fanni. Jelenkor, 2011) 15 pont

Szavazóink: Boczán Bea, Both Gabi, Gombos Péter, Komáromi Gabriella, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Németh Eszter, Pompor Zoltán, Rácz I. Péter, Tamás Zsuzsa, Varga Betti

A listás könyvek megvásárolhatók az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45., www.irokboltja.hu).

Szavazóink többségének komoly fejtörést okozott, hogy az elmúlt egy év magyar terméséből mindössze a négy legjobbat nevezhették meg, hiszen volt miből válogatni. Ráadásul ma már aligha beszélhetünk gyermekkönyvekről általában: a piac műfajilag és a célközönség életkorát tekintve erősen szegmentálódott. Épp ezért bennünket is meglepett, milyen határozottan kiemelkedik a mezőnyből a korábban illusztrátorként és képregényrajzolóként ismert Lakatos István Dobozvárosa. A 10 éven felülieknek szóló regény főhőse Zalán, akit egy nap magával visz a hagymás babon élő, szórakozott öregúr, Székláb, hogy a kisfiú segítségére legyen a tökéletlen, de szívvel-lélekkel megalkotott univerzum megmentésében - szemben a terjeszkedő, makulátlan szimulákrumvilággal. Az akciófilmszerű jelenetekben, popkult utalásokban és népmesei motívumokban bővelkedő ifjúsági regénynek Lovász Andrea szerint először sikerült megújítania a műfajt Szijj Ferenc 2001-es Szuromberek királyfija óta. Bírálói szerint ugyanakkor a mű túlírt és alulszerkesztett, a részletekben való tobzódás miatt sokszor unalmas - igaz, az olvasásra nehezen fogható 10-12 éves fiúkat vélhetőleg épp a szörnyek, lángszórók és egyéb kütyük általunk nagy ívben átlapozott, aprólékos leírása hozhatja betűközelbe (lásd a narancs.hu kritikáját Zalán futása címmel - a szerk.).

Nem az egész világ, csupán a magyar tenger megmentése a cél Nyulász Péter Helka című regényében, amely a Dobozvárossal megosztva nyerte el az év gyermekkönyve díjat (2011), a mi listánkon azonban csak a negyedik helyen áll. A témaválasztásában újszerű, lokálpartrióta ifiregény a részint Fáy András által is lejegyzett balatoni legendák (tündérek, boszorkányok és koboldok) mozgósításával igyekszik kultúrtörténeti ismereteket plántálni a 8-12 éves fejekbe. A hercegnői kötöttségeit ledobó Helka és barátai kalandjai során kiderül, honnan kapta a nevét Szentbékkálla vagy a Hegyestű, mi a titka a lángosnak meg a handabakárénak. Kár, hogy e nagy ívű vállalkozás szerény könyvészeti megjelenéssel társul.

"Felnő a kis Thészeusz, / Hősök hőse lesz - és slussz": a második legtöbb szavazatot a mára kultikussá vált A rettentő görög vitéz kapta. Zalán Tibor verses bábjátékát 2008-ban mutatták be a Stúdió K színházban, azóta számos szakmai díjat nyert és a 115. (!) előadásnál tart. A tizenhat esztendős, pimasz Thészeusz története - a lebunkózott Periphétésztől a halálra csiklandozott Minótauroszig - nem csupán az antik mítosz portalanítása, de a vásári bábjátékok hagyományába is illeszkedik, így minden korosztály számára fergeteges szórakozás. A könyvet a Csoda és Kószát is megálmodó Baranyai András képi humorban gazdag, görög vázafestményeket idéző rajzai díszítik (kritikánkat lásd a VIII. oldalon).

A 4-10 éves korosztálynak mesél Máté Angi, aki két könyvvel is felkerült listánkra. A kolozsvári születésű író 2010-ben a Volt egyszer egy című prózagyűjteménnyel vált elismert gyermekirodalmi szerzővé. Míg ott sűrű, archaikus, lassan indázó - egyesek szerint néha túlpoetizált - költői nyelven szólt, addig az idei könyvfesztiválra megjelent Kapitány és Narancshal eseménydúsabb és jó értelemben fogyaszthatóbb: egy hajóskapitány megunja a tengert, és a szárazföldön keresi a boldogságot barátjával, a befőttesüvegbe zárt, narancs színű hallal. Rofusz Kinga (Irijám és Jonibé, Samu-sorozat) üres terekbe vetett, ikonszerű figurái igazán különös hangulatúvá varázsolják ezt a szép albumot. Pár hónappal korábban jelent meg Máté Angitól az Ez egy susogó levél, mely nagy érzékenységgel járja körül a kicsiket is foglalkoztató magány, szeretethiány, szegénység témáit. Az absztrakt fogalmakat Keszeg Ágnes antropomorf illusztrációi teszik plasztikussá. A saját szorongását emberi lábnyomok gyűjtésével oldó kislány történetét gyermeklélektani kurzusokon lehetne tanítani.

Ugyanehhez a korosztályhoz szól, bár más hangütésben Darvasi László új gyerekkönyve, amelynek műfaja leginkább "kölyök pikareszk". A Pálcika, ha elindul rövid etűdöket tartalmaz a pilincka címszereplőről, akinek testi adottságai kifogyhatatlan humor- és kalandforrást jelentenek. Csúfolja őt a kövér bécsi virsli, szerelmes lesz a göcsörtös nyírfaágba, találkozik a hatalom tévképzetében élő karmesteri pálcával, a füstölőpálcikák révén az elmúlással. Tanulság van, didaxis nincs, Koncz Timea rajzai egyszerűségükben is kifejezőek.

De vissza a kamaszokhoz! Látszatra mágikus lényekkel, valójában saját szorongásaival és a múlt árnyaival kell megküzdenie Tasnádi István hősének. A kőmajmok háza két idősíkon, napjainkban és a nyolcvanas évek elején játszódik. Egyszerre lendületes, izgalmas krimi és megrázó lélektani beavatás, amelyben a 12 éves Kornél kilép a gyermekkor varázsvilágából, és megtudja, miért tűnt el apja az életükből. Különleges perspektívák, részletgazdag tárgyi világ: A csodálatos szemüveget is jegyző Herbszt László ismét remek illusztrációkat készített (kritikánk a IX. oldalon).

A lista vége a groteszk humor birodalma. Kisebbeknek (5-12 éveseknek) való Szabó Borbála módfelett szórakoztató könyve, amelyet már méltattunk e hasábokon (lásd május 10-i számunk Visszhang rovatát). Egy háromgyerekes értelmiségi család hétköznapjai úsznak át a fantázia, a mese és az álom világába. Az egyébként színpadi szerző - a Líra és Epika és A teljes tizedik évad írója - eredeti módon emeli be a történetekbe minden szocializáció alapját, a szerepjátékot. A Diótörő szemlátomást nem csak a filmvásznon éli reneszánszát: ez adja a kontextusát az Átváltozott gyerekek utolsó meséjének, míg Horváth Viktor rémmeséje az eredeti, Hoffmann-féle változatot írja újra versben, rengeteg stilisztikai leleménnyel. A szöveg akár már 7 éves kortól olvasható lenne, de inkább kíméljük meg széplelkű alsósunkat a depresszív Marika és Fricike, a legyektől körüldongott, anarchista Egérkirály meg a többi borzadály látványától! A horrorisztikus rajzokat Vincze Luca Fanni, a szerző végzős gimnazista lányának osztálytársnője készítette - e szokatlan fordulat akár a Stahlbaum család szövevényes viszonyrendszerében is megállná a helyét.

A 10-11. hely azért maradt üresen, mivel itt sokszoros holtverseny alakult ki, a listára pedig maximum 11 cím kerülhet fel. Ezúttal nincs verseskötet a legjobbak között, de többen kaptak - megérdemelten - szavazatot: így az iskoláskorúak bárdja, Békés Márta (Iskolabolygó), a régi slágereit újakkal kiegészítő Rigó Béla (Nálatok laknak-e állatok?), Varró Dániel korszerű mondókái (Akinek a foga kijött), illetve Kiss Ottó (Régi kincsek) és Szabó T. Anna remekül szavalható versei (Tatoktatok). Forgassák jó szívvel ezeket is!


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.