Rajtlista

Maximum tizenegyes! A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája - Magyar mezőny

  • Orosz Ildikó
  • 2012. június 30.

Könyv

A szavazóknak 4, az elmúlt évben megjelent, magyar gyermek- vagy ifjúsági könyvet kellett megnevezniük. Az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik 3 pontot kapott. A listára szabályaink szerint legfeljebb 11 cím kerülhet.

Maximum tizenegyes!

A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája - Magyar mezőny

1. Lakatos István: Dobozváros (A szerző illusztrációival. Magvető, 2011) 93 pont

2. Zalán Tibor: A rettentő görög vitéz (Illusztráció: Baranyai András. Pagony, 2011) 61 pont

3. Máté Angi: Kapitány és Narancshal (Illusztráció: Rofusz Kinga. Magvető, 2012) 34 pont

4. Nyulász Péter: Helka. A Burok-völgy árnyai (Illusztráció: Bohony Beatrix. Betűtészta, 2011) 27 pont

5-7. Tasnádi István: A kőmajmok háza (Illusztráció: Herbszt László. Pagony, 2012) 18 pont

Darvasi László: Pálcika, ha elindul (Illusztráció: Koncz Timea. Magvető, 2012) 18 pont

Máté Angi: Ez egy susogó levél (Illusztráció: Keszeg Ágnes. Cerkabella, 2011) 18 pont

8-9. Szabó Borbála: Átváltozott gyerekek (Illusztráció: Rácz Nóra. Pagony, 2012) 15 pont

Horváth Viktor: Diótörő (Illusztráció: Vincze Luca Fanni. Jelenkor, 2011) 15 pont

Szavazóink: Boczán Bea, Both Gabi, Gombos Péter, Komáromi Gabriella, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Németh Eszter, Pompor Zoltán, Rácz I. Péter, Tamás Zsuzsa, Varga Betti

A listás könyvek megvásárolhatók az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45., www.irokboltja.hu).

Szavazóink többségének komoly fejtörést okozott, hogy az elmúlt egy év magyar terméséből mindössze a négy legjobbat nevezhették meg, hiszen volt miből válogatni. Ráadásul ma már aligha beszélhetünk gyermekkönyvekről általában: a piac műfajilag és a célközönség életkorát tekintve erősen szegmentálódott. Épp ezért bennünket is meglepett, milyen határozottan kiemelkedik a mezőnyből a korábban illusztrátorként és képregényrajzolóként ismert Lakatos István Dobozvárosa. A 10 éven felülieknek szóló regény főhőse Zalán, akit egy nap magával visz a hagymás babon élő, szórakozott öregúr, Székláb, hogy a kisfiú segítségére legyen a tökéletlen, de szívvel-lélekkel megalkotott univerzum megmentésében - szemben a terjeszkedő, makulátlan szimulákrumvilággal. Az akciófilmszerű jelenetekben, popkult utalásokban és népmesei motívumokban bővelkedő ifjúsági regénynek Lovász Andrea szerint először sikerült megújítania a műfajt Szijj Ferenc 2001-es Szuromberek királyfija óta. Bírálói szerint ugyanakkor a mű túlírt és alulszerkesztett, a részletekben való tobzódás miatt sokszor unalmas - igaz, az olvasásra nehezen fogható 10-12 éves fiúkat vélhetőleg épp a szörnyek, lángszórók és egyéb kütyük általunk nagy ívben átlapozott, aprólékos leírása hozhatja betűközelbe (lásd a narancs.hu kritikáját Zalán futása címmel - a szerk.).

Nem az egész világ, csupán a magyar tenger megmentése a cél Nyulász Péter Helka című regényében, amely a Dobozvárossal megosztva nyerte el az év gyermekkönyve díjat (2011), a mi listánkon azonban csak a negyedik helyen áll. A témaválasztásában újszerű, lokálpartrióta ifiregény a részint Fáy András által is lejegyzett balatoni legendák (tündérek, boszorkányok és koboldok) mozgósításával igyekszik kultúrtörténeti ismereteket plántálni a 8-12 éves fejekbe. A hercegnői kötöttségeit ledobó Helka és barátai kalandjai során kiderül, honnan kapta a nevét Szentbékkálla vagy a Hegyestű, mi a titka a lángosnak meg a handabakárénak. Kár, hogy e nagy ívű vállalkozás szerény könyvészeti megjelenéssel társul.

"Felnő a kis Thészeusz, / Hősök hőse lesz - és slussz": a második legtöbb szavazatot a mára kultikussá vált A rettentő görög vitéz kapta. Zalán Tibor verses bábjátékát 2008-ban mutatták be a Stúdió K színházban, azóta számos szakmai díjat nyert és a 115. (!) előadásnál tart. A tizenhat esztendős, pimasz Thészeusz története - a lebunkózott Periphétésztől a halálra csiklandozott Minótauroszig - nem csupán az antik mítosz portalanítása, de a vásári bábjátékok hagyományába is illeszkedik, így minden korosztály számára fergeteges szórakozás. A könyvet a Csoda és Kószát is megálmodó Baranyai András képi humorban gazdag, görög vázafestményeket idéző rajzai díszítik (kritikánkat lásd a VIII. oldalon).

A 4-10 éves korosztálynak mesél Máté Angi, aki két könyvvel is felkerült listánkra. A kolozsvári születésű író 2010-ben a Volt egyszer egy című prózagyűjteménnyel vált elismert gyermekirodalmi szerzővé. Míg ott sűrű, archaikus, lassan indázó - egyesek szerint néha túlpoetizált - költői nyelven szólt, addig az idei könyvfesztiválra megjelent Kapitány és Narancshal eseménydúsabb és jó értelemben fogyaszthatóbb: egy hajóskapitány megunja a tengert, és a szárazföldön keresi a boldogságot barátjával, a befőttesüvegbe zárt, narancs színű hallal. Rofusz Kinga (Irijám és Jonibé, Samu-sorozat) üres terekbe vetett, ikonszerű figurái igazán különös hangulatúvá varázsolják ezt a szép albumot. Pár hónappal korábban jelent meg Máté Angitól az Ez egy susogó levél, mely nagy érzékenységgel járja körül a kicsiket is foglalkoztató magány, szeretethiány, szegénység témáit. Az absztrakt fogalmakat Keszeg Ágnes antropomorf illusztrációi teszik plasztikussá. A saját szorongását emberi lábnyomok gyűjtésével oldó kislány történetét gyermeklélektani kurzusokon lehetne tanítani.

Ugyanehhez a korosztályhoz szól, bár más hangütésben Darvasi László új gyerekkönyve, amelynek műfaja leginkább "kölyök pikareszk". A Pálcika, ha elindul rövid etűdöket tartalmaz a pilincka címszereplőről, akinek testi adottságai kifogyhatatlan humor- és kalandforrást jelentenek. Csúfolja őt a kövér bécsi virsli, szerelmes lesz a göcsörtös nyírfaágba, találkozik a hatalom tévképzetében élő karmesteri pálcával, a füstölőpálcikák révén az elmúlással. Tanulság van, didaxis nincs, Koncz Timea rajzai egyszerűségükben is kifejezőek.

De vissza a kamaszokhoz! Látszatra mágikus lényekkel, valójában saját szorongásaival és a múlt árnyaival kell megküzdenie Tasnádi István hősének. A kőmajmok háza két idősíkon, napjainkban és a nyolcvanas évek elején játszódik. Egyszerre lendületes, izgalmas krimi és megrázó lélektani beavatás, amelyben a 12 éves Kornél kilép a gyermekkor varázsvilágából, és megtudja, miért tűnt el apja az életükből. Különleges perspektívák, részletgazdag tárgyi világ: A csodálatos szemüveget is jegyző Herbszt László ismét remek illusztrációkat készített (kritikánk a IX. oldalon).

A lista vége a groteszk humor birodalma. Kisebbeknek (5-12 éveseknek) való Szabó Borbála módfelett szórakoztató könyve, amelyet már méltattunk e hasábokon (lásd május 10-i számunk Visszhang rovatát). Egy háromgyerekes értelmiségi család hétköznapjai úsznak át a fantázia, a mese és az álom világába. Az egyébként színpadi szerző - a Líra és Epika és A teljes tizedik évad írója - eredeti módon emeli be a történetekbe minden szocializáció alapját, a szerepjátékot. A Diótörő szemlátomást nem csak a filmvásznon éli reneszánszát: ez adja a kontextusát az Átváltozott gyerekek utolsó meséjének, míg Horváth Viktor rémmeséje az eredeti, Hoffmann-féle változatot írja újra versben, rengeteg stilisztikai leleménnyel. A szöveg akár már 7 éves kortól olvasható lenne, de inkább kíméljük meg széplelkű alsósunkat a depresszív Marika és Fricike, a legyektől körüldongott, anarchista Egérkirály meg a többi borzadály látványától! A horrorisztikus rajzokat Vincze Luca Fanni, a szerző végzős gimnazista lányának osztálytársnője készítette - e szokatlan fordulat akár a Stahlbaum család szövevényes viszonyrendszerében is megállná a helyét.

A 10-11. hely azért maradt üresen, mivel itt sokszoros holtverseny alakult ki, a listára pedig maximum 11 cím kerülhet fel. Ezúttal nincs verseskötet a legjobbak között, de többen kaptak - megérdemelten - szavazatot: így az iskoláskorúak bárdja, Békés Márta (Iskolabolygó), a régi slágereit újakkal kiegészítő Rigó Béla (Nálatok laknak-e állatok?), Varró Dániel korszerű mondókái (Akinek a foga kijött), illetve Kiss Ottó (Régi kincsek) és Szabó T. Anna remekül szavalható versei (Tatoktatok). Forgassák jó szívvel ezeket is!


Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.