„Mélységesen nem érdekelték a madarak” – Jonathan Franzen a Narancsnak

Könyv

Legfrissebb lapszámunkban a könyvfesztivál sztárjával, a Szabadság és a Javítások szerzőjével közlünk exkluzív interjút. Bónusz: Franzen madarakról, kutyákról és egy nagy barátságról – csak itt!

magyarnarancs.hu: Barátjával és írókollégájával, David Foster Wallace-szel (az Infinite Jest 2008-ban elhunyt szerzője) sok mindenben egyetértettek, de volt valami, melynek fontosságáról sehogyan sem tudta meggyőzni Wallace-t, hiába voltak jó barátok. Ez a valami az önnek oly kedves birdwatching, a madárfigyelés volt.

Franzen madarakkal

Franzen madarakkal

 

Jonathan Franzen: Tudomásul vettem, hogy nem mindenkinek klappol a madarak naphosszat való, elmélyült figyelése. Különösebben nem voltam csalódott, de annyit azért megjegyeznék, hogy a barátaim többsége legalább vette a fáradságot, és tett egy próbát, de David oda se bagózott. Semmivel sem lehetett jobb belátásra bírni.

magyarnarancs.hu: Mit sejt a barátja madáraverziója mögött?

JF: Azt hiszem, több tényezőből épült fel ez az ellenállás. Az egyik a kettőnk baráti viszonya volt. Barátok voltunk, ez igaz, de nagyon is rivalizáló barátok. Állandó versenyben álltunk egymással, és egy ilyen rivalizáló barátságban a felek a közelébe se merészkednek annak, amiben a másik jeleskedik. Nyilván én is sok mindent kerültem, csak mert David tűnt ki bennük. Ő például nagyon is otthon érezte magát az amerikai főiskolai környezetben, világéletében szerette ezt a közeget, valamilyen pozíciót mindig betöltött. Én viszont nagyon is ellenségesen viseltettem az amerikai akadémiai világgal szemben, és ebben valószínűleg nagy szerepet játszott David szembetűnő otthonossága is. Nos, ez a lélekboncoló olvasata a dolognak, de létezik egy ennél szimplább magyarázat is; ahogy azt a róla szóló esszémben is megírtam, Davidet mélységesen nem érdekelték a madarak. Ami azért is furcsa, mert semmi e világon, sem élőlény, sem élettelen dolog nem állt hozzá olyan közel, mint a kutyái. Ő és a kutyái egy külön világot alkottak. Élt-halt értük, teljes mértékben azonosult velük, úgy szerette őket, mint senki mást. Ami ezen túl volt, például a természet, a madarak világa, az hidegen hagyta. A saját világába volt bezárva. Egy olyan szigeten élt, melynek ő volt az egyedüli lakója. Meg persze a kutyái, akik boldogok voltak, hogy a részesei lehetnek David privát univerzumának. Szomorú voltam, de tudomásul vettem, hogy ez van. Persze az is lehet, hogy csak én magyarázom bele ezeket a dolgokat.

David Foster Wallace kutyával

David Foster Wallace kutyával

 

magyarnarancs.hu: És ön hogy áll a kutyákkal?

JF: Szeretem a kutyákat. Még a macskákat is, de közülük inkább a szobacicákat részesítem előnyben. Kutyát hallottam a háttérben? Vagy gyerek volt?

magyarnarancs.hu: Nem gyerek, kutya. Itt fekszik mögöttem. Polli, nyugi!

Figyelmébe ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.