Könyv

Ménes Attila: Folyosó a holdra

  • Makai Máté
  • 2017. január 15.

Könyv

Valahol végbement egy rendszerváltás. Lerongyolódott, megváltozott, sosemvolt Debrecent ismerhetünk fel, ahol bandák és helyi milíciák alakulnak, és az elnök, a parasztok, a tolvajok, az árusok, félnótások, vagyis mindenki a vásárra készül, ahol valami biztosan történni fog.

Ménes Attila új regénye három hosszabb fejezetből áll, melyek közül kettő egy-egy monológ. Az egyiket a súlyos koponyasérülése miatt bolondokházába került Zúzmó, a másikat a húga, Léna mondja el, az utolsó rész pedig harmadik személyben követi Léna tizenöt éves fiát, Kenyért. A félkegyelmű, ám korántsem bolond férfi azt híreszteli, ő vezetheti majd a húgát a vásárban, aki – sok más nővel együtt – a vásárban eladja majd a testét, és mivel jó húsban van, szépen keres vele. Léna elmeséli, amint rossz cipőben, téli lucsokban, árkon-bokron átkelve mindent megtesz azért, hogy túrót szerezzen, és túrós palacsintát készíthessen a férfikorba érő Kenyérnek, akit valójában más sem érdekel, mint hogy bandavezér legyen. Eközben felbukkan a forradalmár Paolo, hogy elrabolja Lénát. Az elnök, egyben diktátor és jóságos országapa ezalatt a vásári szónoklatát tervezi: mégis hogyan mondja el, hogy ami van, az jó. Aztán felrobban egy bomba, és újból ropognak a puskák.

Szuggesztív szöveg, kevés cselekménnyel, ami a többfelé futó szálakat drámaian fonja össze egy apokaliptikus sorsfordulóban. Ízes realizmus, bodori hatások, és mintha egy kis Tar Sándor is lenne itt. Iróniával áthatott disztópia testközelből, finom politikai analógiák. Az olvasó kicsit nyomorog, aztán felröhög, és gyönyörködik a stilisztikai bravúrban, míg a szerző a regisztereket váltogatja. Egyszerre nem e világi, idegen, mégis egyszerű és felismerhetően saját, magyar. Mindent összevetve afféle vásári tragikomédia, egy érett szerző cirkuszi mutatványa.

Jelenkor, 2016, 304 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.