Könyv

Ménes Attila: Folyosó a holdra

  • Makai Máté
  • 2017. január 15.

Könyv

Valahol végbement egy rendszerváltás. Lerongyolódott, megváltozott, sosemvolt Debrecent ismerhetünk fel, ahol bandák és helyi milíciák alakulnak, és az elnök, a parasztok, a tolvajok, az árusok, félnótások, vagyis mindenki a vásárra készül, ahol valami biztosan történni fog.

Ménes Attila új regénye három hosszabb fejezetből áll, melyek közül kettő egy-egy monológ. Az egyiket a súlyos koponyasérülése miatt bolondokházába került Zúzmó, a másikat a húga, Léna mondja el, az utolsó rész pedig harmadik személyben követi Léna tizenöt éves fiát, Kenyért. A félkegyelmű, ám korántsem bolond férfi azt híreszteli, ő vezetheti majd a húgát a vásárban, aki – sok más nővel együtt – a vásárban eladja majd a testét, és mivel jó húsban van, szépen keres vele. Léna elmeséli, amint rossz cipőben, téli lucsokban, árkon-bokron átkelve mindent megtesz azért, hogy túrót szerezzen, és túrós palacsintát készíthessen a férfikorba érő Kenyérnek, akit valójában más sem érdekel, mint hogy bandavezér legyen. Eközben felbukkan a forradalmár Paolo, hogy elrabolja Lénát. Az elnök, egyben diktátor és jóságos országapa ezalatt a vásári szónoklatát tervezi: mégis hogyan mondja el, hogy ami van, az jó. Aztán felrobban egy bomba, és újból ropognak a puskák.

Szuggesztív szöveg, kevés cselekménnyel, ami a többfelé futó szálakat drámaian fonja össze egy apokaliptikus sorsfordulóban. Ízes realizmus, bodori hatások, és mintha egy kis Tar Sándor is lenne itt. Iróniával áthatott disztópia testközelből, finom politikai analógiák. Az olvasó kicsit nyomorog, aztán felröhög, és gyönyörködik a stilisztikai bravúrban, míg a szerző a regisztereket váltogatja. Egyszerre nem e világi, idegen, mégis egyszerű és felismerhetően saját, magyar. Mindent összevetve afféle vásári tragikomédia, egy érett szerző cirkuszi mutatványa.

Jelenkor, 2016, 304 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.