Miklya Anna: A hivatásos

  • Benedek Szabolcs
  • 2011. december 21.

Könyv

Szezonja van a prostikönyveknek - szögezhetnénk le rosszmájúan, de nincs miért. Aztán az a mondat következhetne, hogy "de Miklya Anna nem Szalai Vivien" - ámbár egyoldalú ismeretség esetén nem volna elegáns összehasonlítgatni. A hivatásos irodalmiságához amúgy nem férhet kétség, még akkor se, ha a szövegben benne maradtak olyan mondatok, mint például "hétvégén valahogy nagyobb a tehetetlenségi együtthatóm", és hát az olyan közhelyszámba menő kijelentéseket is ki lehetett volna húzni, hogy "Ez lehetett a legjobb nekik: a körülrajongott szép, okos kis fejecskénkkel éreztetni, hogy hova való. Én meg csináltam, mert pénzt kaptam érte. Nem is jutott eszembe, hogy bűntudatot kéne éreznem."

 

A főhős Erika, a prostituáltból lett gimnáziumi tanár. A sztori szokványos iskolai történetté silányulhatna az unásig ismert kavarásokkal és intrikákkal, ám hamar kiderül, hogy mégse kurvából lesz a jó feleség, és a zűrök nem a kamaszhisztik és a kollegiális fúrások, hanem újra és újra a szex körül bontakoznak ki: kokainos gruppenszex, bűnös tanár-diák viszony, internetre kitett szexvideó, homoszexuális pedagógus az egyházi iskolában.

 

Miklya Anna tehetséges. Ezt nem csupán az bizonyítja, hogy huszonnégy éves korára a második regényét publikálta az ország egyik jelentős szépirodalmi kiadójánál, hanem A hivatásos egyes fordulatai és megoldásai is. Idővel egész biztosan képes lesz búcsút inteni a következetlenségeknek, és a nyelvezeten is csiszol majd.

 

Jelenkor, 2011, 174 oldal, 2500 Ft



Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.