Miklya Anna: A hivatásos

  • Benedek Szabolcs
  • 2011. december 21.

Könyv

Szezonja van a prostikönyveknek - szögezhetnénk le rosszmájúan, de nincs miért. Aztán az a mondat következhetne, hogy "de Miklya Anna nem Szalai Vivien" - ámbár egyoldalú ismeretség esetén nem volna elegáns összehasonlítgatni. A hivatásos irodalmiságához amúgy nem férhet kétség, még akkor se, ha a szövegben benne maradtak olyan mondatok, mint például "hétvégén valahogy nagyobb a tehetetlenségi együtthatóm", és hát az olyan közhelyszámba menő kijelentéseket is ki lehetett volna húzni, hogy "Ez lehetett a legjobb nekik: a körülrajongott szép, okos kis fejecskénkkel éreztetni, hogy hova való. Én meg csináltam, mert pénzt kaptam érte. Nem is jutott eszembe, hogy bűntudatot kéne éreznem."

 

A főhős Erika, a prostituáltból lett gimnáziumi tanár. A sztori szokványos iskolai történetté silányulhatna az unásig ismert kavarásokkal és intrikákkal, ám hamar kiderül, hogy mégse kurvából lesz a jó feleség, és a zűrök nem a kamaszhisztik és a kollegiális fúrások, hanem újra és újra a szex körül bontakoznak ki: kokainos gruppenszex, bűnös tanár-diák viszony, internetre kitett szexvideó, homoszexuális pedagógus az egyházi iskolában.

 

Miklya Anna tehetséges. Ezt nem csupán az bizonyítja, hogy huszonnégy éves korára a második regényét publikálta az ország egyik jelentős szépirodalmi kiadójánál, hanem A hivatásos egyes fordulatai és megoldásai is. Idővel egész biztosan képes lesz búcsút inteni a következetlenségeknek, és a nyelvezeten is csiszol majd.

 

Jelenkor, 2011, 174 oldal, 2500 Ft



Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.