Könyv

Felette irigylésre méltó, ha valaki egyszer csak talál otthon, a szekrénye mélyén egy kis barna táskát, amely tele van a nagyszülei addig ismeretlen első világháborús leveleivel és naplójával.

Hogy ő lenne az angol Philip Roth? Nem, én inkább a zsidó Jane Austen vagyok – válaszolta erre A Finkler-kérdés Booker-díjas szerzője, akivel új regénye, a Zs hazai megjelenése alkalmából beszélgettünk.

86 éves korában meghalt Kertész Imre, egy nagy magyar író. Utolsó, vele készült interjúnkkal tisztelgünk emléke előtt.

Haragudni emberi dolog.

Norvég írót rég ért akkora irodalmi elismerés, mint Per Pettersont a Lótolvajok című regényéért. A hallgatásokkal és elhallgatásokkal teli északi próza mestere minden, csak nem hallgatag ember: budapesti látogatásakor tehenekről és baloldaliságról, könyvtolvajlásokról és házastársi perpatvarokról is beszélgettünk.

Ma már szerencsére sokan ismerik Farkas Zoltán történetét, a roma fiúét, aki egy alulfelszerelt mezőkovácsházi próbateremből Európa legjelentősebb metálkiadójáig küzdötte fel magát és zenekarát, az Ektomorfot.

A nagynevű költőnek kuratóriumi tagként azt kellett tapasztalnia, hogy Balog miniszter „fölülírja” a szakmai döntéseiket. De akkor miért nem hagyja ott az egészet? Kisinterjú.

A kormánypárti napilap szerkesztője dönthet arról, ki kapjon József Attila-díjat. Ezzel eddig valamiért nem dicsekedett.

Aki olvasta Garaczi László előző három lemur-regényét, az tudja: rendkívül szórakoztató, nyelvi leleményben és a történetfűzés humorában gazdag, mozaikos sztorikból összeálló, de némi időrendi előrehaladást mutató szövegek voltak ezek; úgy szokás számon tartani őket, mint afféle írói önéletrajzokat, tele abszurditásokkal és szürreális viccekkel, hemzsegnek a helyszínek és a szereplők, és az olvasót sodorja a sok apró esemény, a rendkívül mulatságos elbeszélésmód.

Manapság mintha ismét sikk lenne a lokálpatriotizmus.