A holnap megjelenő Magyar Narancs átfogó cikkben mutatja be azt a folyamatot, ahogy a József Attila-díjat besározta a politika. Míg a Kossuth-díjat mindkét politikai oldal kedvvel osztogatta kegyeltjeinek, addig a még mindig rangosnak számító József Attila-díj a kommunizmus bukása óta, két évtizeden keresztül megmaradt valóban szakmai díjnak. Egészen addig, amíg Szőcs Géza államtitkárként el nem kezdte lehúzni a listáról a gyakorlatilag a teljes magyar irodalmat képviselő írószervezetek jelöltjeit, és helyette a neki szimpatikusoknak adott díjat. Cikkünkből azonban kiderül, hogy Szőcs távozása után ez az arrogáns politikusi magatartás nem szűnt meg.
|
Orbán János Dénes, a fideszes kultúrpolitika új csillaga, a szakmai szervezetek által hevesen támadott állami tehetséggondozó vezetője korábban nem verte nagydobra, hogy meghívták a József Attila-díj kuratóriumába. A kurátorok listája nem is volt nyilvános, de a minisztérium kérésünkre elküldte a névsort, és azt is, milyen szervezetek jelölték őket: Tóth Erzsébet (elnök, MMA), Ágh István (MMA), Bertha Zoltán (Írószövetség, Írók Szakszervezete), Térey János (FISZ, JAK), Orbán János Dénes.
Igen, a listán két furcsaság szúr szemet rögtön. Az egyik a Magyar Művészeti Akadémia túlsúlya. A másik, hogy – a többiekkel ellentétben – Orbán János Dénest nem jelölte senki. A harmadik furcsasággal akkor találkozunk, ha magunk elé vesszük az idei díjazottak listáját…
További részletek a holnapi Magyar Narancsban, ahol megszólal a JAK, a FISZ és a Szépírók Társasága vezetője, továbbá egy lemondott és egy még mindig aktív kurátor: Halasi Zoltán és Térey János.