Orbán János Dénes újabb pozíciót kapott a kormánytól

  • - urfi -
  • 2016. március 16.

Könyv

A kormánypárti napilap szerkesztője dönthet arról, ki kapjon József Attila-díjat. Ezzel eddig valamiért nem dicsekedett.

A holnap megjelenő Magyar Narancs átfogó cikkben mutatja be azt a folyamatot, ahogy a József Attila-díjat besározta a politika. Míg a Kossuth-díjat mindkét politikai oldal kedvvel osztogatta kegyeltjeinek, addig a még mindig rangosnak számító József Attila-díj a kommunizmus bukása óta, két évtizeden keresztül megmaradt valóban szakmai díjnak. Egészen addig, amíg Szőcs Géza államtitkárként el nem kezdte lehúzni a listáról a gyakorlatilag a teljes magyar irodalmat képviselő írószervezetek jelöltjeit, és helyette a neki szimpatikusoknak adott díjat. Cikkünkből azonban kiderül, hogy Szőcs távozása után ez az arrogáns politikusi magatartás nem szűnt meg.

Szőcs Gézának szerencséje volt

Szőcs Gézának szerencséje volt

Fotó: MTI

Orbán János Dénes, a fideszes kultúrpolitika új csillaga, a szakmai szervezetek által hevesen támadott állami tehetséggondozó vezetője korábban nem verte nagydobra, hogy meghívták a József Attila-díj kuratóriumába. A kurátorok listája nem is volt nyilvános, de a minisztérium kérésünkre elküldte a névsort, és azt is, milyen szervezetek jelölték őket: Tóth Erzsébet (elnök, MMA), Ágh István (MMA), Bertha Zoltán (Írószövetség, Írók Szakszervezete), Térey János (FISZ, JAK), Orbán János Dénes.

Igen, a listán két furcsaság szúr szemet rögtön. Az egyik a Magyar Művészeti Akadémia túlsúlya. A másik, hogy – a többiekkel ellentétben – Orbán János Dénest nem jelölte senki. A harmadik furcsasággal akkor találkozunk, ha magunk elé vesszük az idei díjazottak listáját…

További részletek a holnapi Magyar Narancsban, ahol megszólal a JAK, a FISZ és a Szépírók Társasága vezetője, továbbá egy lemondott és egy még mindig aktív kurátor: Halasi Zoltán és Térey János.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.