Könyv

Nem gondoltuk volna, hogy ez a két név valaha egy címben szerepelhet. Már csak ezért érdemes volt a Libri–Shopline-nak megvennie a Jelenkort!

Jeney Zoltán lovagregény-sorozata olyan magas gyerekirodalom (vagy gyerek-magasirodalom), amely kábé úgy viszonyul a népszerű kisiskolás ponyvához, mint egy elegáns étterem az iskolai menzához.

Csúnya tündér, boszorkány, sápkóros vénasszony – így emlegeti és feledi a magyar irodalom Czóbel Minkát (1855–1947).

„Országunk kisded tengere” és Isten örömkönnye, amelyben azért magyar ember meg nem mártózna: írók a Balatonnál, írók a Balatonról.

Vezette a New York-i Magyar Kulturális Központot, jelenleg pedig Amerika legnagyobb irodalmi fesztiváljának a programjáért felel. A magyar írók amerikai esélyeiről, a brandépítés követelményeiről, Krasznahorkai amerikai rajongótáboráról és a Charlie Hebdo kitüntetése körüli botrányról is beszélgettünk.

Az Antal Nimródot is foglalkoztató Wayward Pines tévésorozat kulcsemberével beszélgettünk: Twin Peaks-őrületről, stoppos gyilkosokról és a szado-mazo irodalom olvasásserkentő hatásáról.

Esterházy Pétert a nagy tudású Marianna D. Birnbaum faggatja új könyvükben. Az eredmény kész katasztrófa.

Diavolina címmel írt regényt Gorkijról, akit nagy íróként, ugyanakkor igencsak ellentmondásos emberként jellemez. Miközben Gorkij emberek életét mentette meg, gyűlölködő, sztálinista cikkeket is írt. Az előbbi adhat felmentést az utóbbi alól?

A háború utáni kontinentális gondolkodás kétségtelenül leginvenciózusabb időszaka az 1960–80-as évek Párizsában, majd a trendre sajátos érzékenységgel reagáló – azt hamar branddé („posztstrukturalizmus”) formáló – amerikai egyetemeken játszódott le.

A sokszor közösségi térként funkcionáló üzletek emberközpontúsága nem mindig elég ahhoz, hogy meg is álljanak a könyvpiacon.

Ő adta el a legtöbb könyvet a 90-es években, több mint 60 milliót, s ezzel Stephen Kinget is megelőzte. Ma már a 300 milliót ostromolja. A cég és Az ügyfél szerzője e-mailen ekézte Hollywoodot.