Mit szólna Háy János, ha Kerényi beválogatná?

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 7.

Könyv

A 24.hu terjedelmes interjút közölt Háy Jánossal, aki arra a kérdésre, hogy mit szólna, ha Kerényi Imre beválogatná valamelyik regényét a Nemzeti Könyvtár sorozatba, ironikusan visszakérdez:

„Miért, nem válogatott be?”

false

Az író szomorúan – és vaskos iróniával – konstatálja, hogy Kerényi Imre mindeddig elmulasztotta beemelni őt az Orbán Viktor által rendelt, új irodalmi kánonba, s minthogy eddig egyetlen műve sem szerepel Kerényi sorozatában, lemondóan megjegyzi: „Ezt szomorúan hallom, s máris rossz véleményem van a kezdeményezésről.”

De a sok mindent felölelő nagyinterjú hamarosan komolyra és meglehetősen keserűre fordul, amikor a kurzus természete kerül boncolgatásra. Az például, hogy a hatalom hogyan „maszatolhat bele” a könyvpiacba:

„Például könyvkiadók, terjesztők állami felvásárlásával. Olvasóilag nem visszaigazolt művek és alkotók elvtelen támogatásával. Vagy úgy, hogy egyeseket elzárnak a nyilvánosság bizonyos fórumaitól. Saját tapasztalatból tudom, hogy vannak tiltólisták. Az milyen már, hogy egy tévés barátom megkérdezte tőlem egy gyerekkönyvíróról, hogy milyen párti, mert fél behívni olyat, akiről kiderülhet, nem a megfelelő oldalon áll. Egy gyerekkönyvíró pártállása, hát ez elég cifra. A szocik is borzalmasak voltak, ők is szartak a nyomorultakra és a leszakadókra, ráadásul szinte észrevétlen rohant az ország a gazdasági csőd felé. Annak a nyolc évnek lett a következménye a mostani nyolc, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. De legalább a kultúra terepén viszonylag normálisan működtek…”

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.