Mit szólna Háy János, ha Kerényi beválogatná?

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 7.

Könyv

A 24.hu terjedelmes interjút közölt Háy Jánossal, aki arra a kérdésre, hogy mit szólna, ha Kerényi Imre beválogatná valamelyik regényét a Nemzeti Könyvtár sorozatba, ironikusan visszakérdez:

„Miért, nem válogatott be?”

false

Az író szomorúan – és vaskos iróniával – konstatálja, hogy Kerényi Imre mindeddig elmulasztotta beemelni őt az Orbán Viktor által rendelt, új irodalmi kánonba, s minthogy eddig egyetlen műve sem szerepel Kerényi sorozatában, lemondóan megjegyzi: „Ezt szomorúan hallom, s máris rossz véleményem van a kezdeményezésről.”

De a sok mindent felölelő nagyinterjú hamarosan komolyra és meglehetősen keserűre fordul, amikor a kurzus természete kerül boncolgatásra. Az például, hogy a hatalom hogyan „maszatolhat bele” a könyvpiacba:

„Például könyvkiadók, terjesztők állami felvásárlásával. Olvasóilag nem visszaigazolt művek és alkotók elvtelen támogatásával. Vagy úgy, hogy egyeseket elzárnak a nyilvánosság bizonyos fórumaitól. Saját tapasztalatból tudom, hogy vannak tiltólisták. Az milyen már, hogy egy tévés barátom megkérdezte tőlem egy gyerekkönyvíróról, hogy milyen párti, mert fél behívni olyat, akiről kiderülhet, nem a megfelelő oldalon áll. Egy gyerekkönyvíró pártállása, hát ez elég cifra. A szocik is borzalmasak voltak, ők is szartak a nyomorultakra és a leszakadókra, ráadásul szinte észrevétlen rohant az ország a gazdasági csőd felé. Annak a nyolc évnek lett a következménye a mostani nyolc, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. De legalább a kultúra terepén viszonylag normálisan működtek…”

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”