Könyv

A legkevésbé ismert felsőoktatási intézmények egyike. Egyszerre civil műhely, ahol jól képzett szociológusok, jogászok és kriminológusok dolgoznak, és egy erőszakszervezet utánpótlási bázisa. Ezen az iskolán ezredesek tanítanak, osztályok helyett szakaszok vannak, és a diákok egyenruhában látogatják az órákat.

nLonely planet Az OECD legfrissebb, 42 országot érintő felmérésében 15 éves diákoktól azt próbálták megtudni, hogy magányosnak, kívülállónak vagy ügyetlennek érzik-e magukat az iskolában. A felmérés szerint a koreai és a lengyel diákok 41 százaléka és az albán diákok 40 százaléka magányos az iskolában. A magyar gyerekek 19 százaléka érzi magát magányosnak az osztályteremben, ezzel a lista harmadik helyén végeztünk, a második helyen a svéd és izraeli diákok osztoznak, a legkevésbé pedig a brazil és az angol gyerekek érzik egyedül magukat az iskolában. A felmérés a lógási hajlandóságot is vizsgálta: 45 százalék lógóssal Izrael viszi a prímet, Japánban viszont csak 4 százalék az iskolakerülők aránya. Magyarország a középmezőnyben végzett, a hazai tanulók 18 százaléka jár az iskola mellé időnként.

Az uniós csatlakozás küszöbén alapvető strukturális változás előtt állnak a hazai főiskolák és egyetemek, köztük az 1991 óta működő Közép-európai Egyetem.

Az 1913. október 8-án született Rónay György a Nyugat harmadik nemzedékének egyik legsokoldalúbb literátus egyénisége volt: költő, író, irodalomtörténész, műfordító és szerkesztő.

Ernst Nolte magyarul nemrég kiadott művével (A fasizmus korszaka, Kairosz, 670 oldal, 5600 Ft) a szó szoros és átvitt értelmében is nehéz könyvet, egy rendkívüli életmű első kötetét tartja kezében az olvasó. (A kötet értékéből nem von le semmit az a tény, hogy kiadója a Kairosz és Schmidt Mária 20. Századi Intézete. Csupán az sajnálatos, hogy a jobboldali szellemi műhely túlbuzgóságában a kötet propagandaértékét fontosabbnak tartotta annál, semhogy Tallai Gábor egyébként színvonalas fordításához szaklektort és olvasószerkesztőt alkalmazzon - emiatt a szöveg az idegen szavak miatt sokszor nehezen érthető.) Az eredetileg 1963-ban megjelent, több világnyelvre lefordított és több mint tíz kiadást megért mű komoly kihívást jelent mindenkinek. Akik szigorúan vett eseménytörténeti munkára számítanak, azok már az első oldalak elolvasása után csalódni fognak. Noltét nem az események, hanem a mögöttük álló eszmék, ezen belül pedig elsősorban a politikusok, ideológusok és a politikai döntéshozók motivációi érdeklik. Munkájában tehát nem vizsgálja például a német-szovjet kapcsolatok történetét. Nem képezi részletes vizsgálat tárgyát a fasizmusok belső hivatali struktúráinak elemzése sem. A polgári liberális világ, a marxizmus és a fasizmusok közötti összecsapásokat Nolte kizárólag az eszmetörténet szemszögéből mutatja be. Munkája hihetetlenül részletgazdag, és az olvasónak számtalan meglepő idézettel és megállapítással szolgál. A francia egyetemi szélsőjobb fiatalság XIX. század végi randalírozásának ismertetésekor például nehéz nem felfedezni a néhány évtizeddel későbbi magyar párhuzamot. Nolte szuverén módon értekelte a francia és az olasz szakirodalmat is. Különösen érdekesek a korai nemzetiszocializmussal kapcsolatos megállapításai, amelyek látványosan bizonyítják a nácizmus és a bolsevizmus szellemi rokonságát. Sajátos, hogy ezt részben maguk a fasiszták is így látták. Goebbels egyszer a bolsevizmus "egészséges magjáról" beszélt, és Olaszországban Mussolini alatt egy könyvet is kiadtak, amely szerint a Szovjetunió "a fasizmus diadalát" jelenti - igaz, ezt Mussolini cáfolta, mivel kínos volt számára a megállapítás.

Nehéz a dolga a Harcosnak. E lap szeptember 11-i számában Báthori Csaba egy kritikát közölt A tétova konkvisztádor címmel Térey János válogatott verskötetéről. Nehéz a dolga a Harcosnak, mert látja, hogy költészetet így támadni valójában nem lehet, ahogy B. Cs. tette, vagyis lehet, de fölösleges, ezért nem is kell megvédeni azt. B. Cs. elutasítása ugyanis nem esztétikai, hanem morális. (Botoljunk gyorsan közhelyekbe. Esztétika és morál nem keverednek. Egy pontig igen. De genetikailag mások, az eredetük más, kétségbeejtően avagy reménytelin egymás mellé rendeltek. A naplemente is szép, mégsem humanista.)

Bolgár György műve nem pornó, noha esetenként kétségtelenül fölöslegesen alkalmaz pornóbetéteket.

A közoktatási törvény közelmúltban elfogadott módosításai közül a leghevesebb vitát a tanári titoktartási kötelezettség bevezetése váltotta ki. Látszólag adottak a szerepek: a tanár- és családbarát jobboldal ismét elutasította a liberális kormányzat túlzónak tartott, gyermekpárti reformjait. Végre egy szakmai konfliktus, ahol következetesen képviselt, valódi világnézeti különbséget találunk a két oldal között! A valódi probléma persze egészen máshol rejlik.

Pedellus: Egy oktatási intézmény mennyire tekintheti küldetésének egy szemléletmód terjesztését - még ha történetesen az európai gondolatról van is szó?

Ma már Magyarországon sem csak olyan kollégiumok léteznek, melyek csupán a csótányok számára nyújtanak ideális szálláslehetőséget. Az állami egyetemeken megszokott színvonalhoz képest (3 gyerek, 1 szoba, 45 perc tömegközlekedés) másfajta alternatívák is fellelhetők. Persze ilyesmiről jelenleg elsősorban a fizetős magán- vagy alapítványi felsőoktatásban lehet csak szó.

Idén mintegy 40 ezer gólyának nem volt folyószámlája a beiratkozás előtt. Ám nem biztos, hogy a bankok közötti választást minden esetben az egyéni igények alakítják. Olykor az adott egyetem ajánlja melegen, hogy egy bizonyos pénzintézet mellett döntsenek, de az is megesik, hogy a diákhitelrendszerben részt vevő bankok között kénytelenek válogatni.

"Aztán visszavitték a negyedév egyik hálójába, bevetett egy csomó ágyat, énekelt és táncolt egy ruhásszekrény tetején, filmszínészeket utánzott, kifényesített egy sereg bakancsot, egy csempét tisztára nyalt, kéjelgett egy párnával, vizelettel itatták, de mindez egy lázas örvény volt, és egyszerre újra a saját körletében találta magát. A hálóban csend volt. A fiúk egymásra néztek, és bár összeverték, leköpték, bemázolták, levizelték őket, az arc-kifejezésük komoly volt és szertartásos."

nTandíjmentes övezet A nyár végén felröppent rémhírekkel ellentétben az Oktatási Minisztérium (OM) nem kíván tandíjat bevezetni a felsőoktatásban. A pánikhangulat kiváltója egy szakértői anyag volt, mely a felsőoktatási reform lehetőségeit mutatja be. A tárca honlapján is olvasható dokumentumban a bevált nemzetközi példák egyikeként valóban szerepel a diploma után visszafizetendő tandíj koncepciója. Az OM leszögezi, hogy a javaslat - valamint alternatívái - közzétételével széles körű társadalmi vitát, párbeszédet kívántak elindítani, nem pedig saját álláspontjukat tárták nyilvánosság elé. Idén tehát sem a tandíj visszaállítására, sem a tanulmányi ösztöndíj megszüntetésére nem kerül sor. A szaktárca saját változatát várhatóan szeptember végére készíti el - nyilatkozott Mang Béla helyettes államtitkár.