Könyv

Az író életműve gyakran hozza zavarba kritikusait. Rendkívüli indulása (A látogató) után írásai egyre jobban megosztották az irodalmárcéhet. Egy vitán felül állóan kiváló - és egy időben elhallgattatott - ember, aki ugyanakkor problémás író. Igazán nem egyszerű eset.

Ha autópályán érkeznénk, már a leágazás előtt érzékelhetnénk, hogy itt esemény van: integető karok ezrei fogadnának bennünket a zajvédő kerítés felől. És mindenféle, figyelmet felkeltő színt és formát installáltak a repülőtérre meg a pályaudvarra is, mint hírlik. Mi viszont Gleisdorf felől érkezünk, a régi országúton, úgyhogy mindenféle ráutalás helyett a táj - hegy meg völgy - terel bennünket Európa idei kulturális fővárosába.

Kivártuk - megkaptuk. Az Operaház Fantomja - melynek megtekintéséért sokan a fontot, a dollárt, az eurót sem sajnálták - végre forintért látható, ráadásul a copyrightolt rendezéstől eltérően, originális változatban, aminek az oka részben bizonyos feltételek technikai teljesíthetetlensége ugyan, de mégiscsak a mi kutyánk kölyke. Az előadás farvizén pedig új igazgató hajóz be a Madách Színházba.

Szívderítő mosoly nyílik az arcokon, amikor a helyi minivasút tizennégy perces döcögés után beérkezik Udinéből Cividale del Friuliba. Pasolini szülőföldjén vagyunk, a messzeség ködébe vesző Giuliai Alpoktól övezett egykori longobárd székhelyen. Az elmúlt tizenkét évben a Mittelfest, Közép-Európa prózai, színházi, zenei, film-, tánc-, marionettfesztiváljának ritmusára lüktet az élet Cividaléban július utolsó hetében.

A kötet a Jókai család egymás közti, eddig kiadatlan levélváltását, különféle - korábban nem vagy csak részben publikált - dokumentumokat (szerződéseket, meghatalmazásokat, orvosi jelentéseket) és Feszty Árpádné Jókai Róza eredeti alakban közölt visszaemlékezését tartalmazza.

Nem túl termékeny vállalkozás egy zsidóábrázolásokat tartalmazó antológia összeállítása annak, akit nem érdekel, mi az, hogy ábrázolás; különösen, ha a szövegek szerzőit meg az nem érdekli, mi az, hogy zsidó.

A legtöbben a Vörös Csillag filmszínház nézőiként ismertük a Royalt, nem is volt sohasem egészen világos, mi végre is az a sok poros, pókhálós pompa, amely a pénztártól a vetítőteremig fogadott bennünket a mozi amúgy meglehetősen valószerűtlen, lépcsős labirintusaiban. 1997-ben aztán a Vörös Csillag utódja, az Apolló is bezárt.

Noha 1977 óta alig beszéltünk, kapcsolatunk sosem szakadt meg. Ismerjük az ilyesmit: a felek kerülik egymást, nem váltanak szót, mindamellett van néhány közös, mindkettejük ifjúkorában kikristályosodott élményük, mely letagadhatatlan, és mintegy levakarhatatlan bélyegként kíséri életüket. A mi közös bélyegünk a Balatonfüred és az Opera nevekre hallgatott. Mindketten operai gyerekek voltunk, az ő apja, "Imre bácsi" a számtalan kiadást megért Operák könyve egyik szerzője, az operaház dramaturgja, anyám pedig a kórus alt I szólamában szórakoztatta kollégáit a színpadon és a büfében.

Három évvel az egyesülés után a Szent István Egyetem végképp széthullani látszik, a három budai kar szeptembertől a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) égisze alatt működik. Nem lesz tehát nagy magyar agráregyetem, cserében viszont a Gellérthegy déli oldala sem épül be.

A Pécsi Tudományegyetem is igen szép számú diákot vonzott, jelenleg a népszerűségi lista második helyezettje 11 734 jelentkezővel. A bronzérmet a paraszthajszállal lemaradó Szegedi Tudományegyetem csípte meg. A jelentkezők számát illetően idén a Budapesti Gazdasági Főiskola vitte el a pálmát: az intézménybe a tavalyinál 2500-zal többen jelentkeztek. Az OFFI felméréséből kiderült, hogy Magyarországon továbbra is a nagy állami intézmények népszerűek, idén sem található egyetlen magán- vagy alapítványi főiskola a legnépszerűbb tizenöt között.

Pedellus: Hogy került Magyarországra?

Pár éve még olcsó és könnyű eljárásnak számított a hamis vonatjegy beszerzése erre szakosodott dílertől. Sokáig szinte bárki hozzájuthatott ilyen jegyekhez, elég volt körbekérdeznie egyetemista ismerőseit, 2001 végén azonban több hamisítóbandát lefülelt a rendőrség, és ezzel párhuzamosan a jegyeket új biztonsági elemekkel, például nehezebben fénymásolható vízjellel látták el, így az ilyen visszaélések száma jelentősen megcsappant.

K. egy neves budapesti egyetem hallgatója volt. Egy szigorlat miatt hullott ki. Első alkalommal megbukott, a vizsgázók zömével együtt. K. szakján a szigorlati beosztás úgy történik, hogy a vizsga előtt egy-két órával beszedik az indexeket, majd a tanárok ennek alapján a szobájukban elosztják egymás között a delikvenseket. K. minden alkalommal ugyanahhoz a vizsgáztatóhoz került - harmadjára, negyedjére sem ment át. K.-nak az említett eseten kívül nem volt hármasnál rosszabb jegye (nem a bölcsészkarra járt). Itt azonban esélye sem volt. Vizsgáztatója közölte már a harmadik alkalommal, hogy akit ő kétszer nem engedett át, az nem való a szakra.

"Az első kötet arról szól, hogy Károlyi Sándor, Szatmár vármegye főispánja Bécsben találkozik halottnak hitt fivérével, a második kötetben hazaviszi, a harmadik kötetben meg perbe fogja. És kész, csókolom."