Könyv

Neil Gaiman: Szerencsére a tej

  • - kg -
  • 2014. szeptember 14.

Könyv

Az Empire brit filmmagazin népszerű interjúsorozata a How much is a pint of milk? A meginterjúvolt hírességektől mindig megkérdezik; szerintük mennyibe kerül egy pint tej? Ki-ki a maga tejes valóságából veszi a választ; az a sztár, aki rég járt a hétköznapi valóságban és a kisközértben, csúnyán lelepleződik. Gaiman gazdagon illusztrált gyermekmeséje abból a valóságból indul, melyben mindenki jól ismeri a tej árát (maga Gaiman is: megkérdeztük, helyesen válaszolt). A tör­ténet egy konferenciautazás miatt néhány napra elanyátlanodó család konyhájából indul, egy hirtelen vészhelyzettel: a háztartás tejtartalékai lemerülvén (márpedig a kukoricapehely tej nélkül kuka) apa vásárolni indul. Gaiman nem megy bele a szülők nélkül maradt gyerkőcökről szóló, viccesnek szánt, de sokszor csak vicceskedő (lásd: A titokzatos gyíkzenekar története) gyerekirodalom forgalmas zsákutcájába. Ő amúgy sem a mások utcájában szokott kereskedni: a magára maradt gyermek fantasztikus utazása helyett a magára maradt szülő, a tejért szalasztott apa fantasztikus utazását adja elő – többnyire szellemesnek mondható jelenetekben.
A címszereplő tej hol csodafegyverként, hol megmentésre váró kincsként vonul végig büszkén és palackozva a történeten: időn és téren, kézen és közön, kalózokon és vámpírokon. De persze korunk hősei, a dinók sem hiányozhatnak egy ekkora dzsemboriból. És hát épp a konkurencia, az izzadságszagú gyerekfércek, a humortalan és negédes próbálkozások tömkelegének tükrében lehet igazán értékelni, ha valaki ily könnyedén képes életet lehelni egy hőlégballonnal közlekedő stegosaurus alakjába. A tudós őslény neme sokáig bizonytalan, az viszont egészen biztos, hogy Gaiman álmából felverve is jobb mesét ír – mert azért ez a tejes kis könyv csak amolyan álomból felvert, gyors me­se­segély –, mint a mezőny éberen.

Fordította: Pék Zoltán. Agave, 2014, 128 oldal, 2980 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.