Már jóval azelőtt, hogy Hugo Gernsback megalkotta volna a science fiction elnevezést, születtek olyan művek, amelyek magukra vehetik a műfaji címkét. Nemcsak H. G. Wells vagy Jules Verne, de magyar szerzők tollából is. Magyarország szédületes változásokon és fejlődésen ment keresztül a dualizmus korában, Budapest növekedett és modernizálódott, egyre többeket érdekelt, hogy mi jöhet még? „A sci-fi kapcsán gyakran elhangzik, hogy sohasem a jövőről szól, hanem a jelenről. A jövőről alkotott elképzelések sokkal inkább a kortárs pszichológiai és társadalmi valóságra vetnek fényt” – mondja Veres Miklós, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa, a sci-fi egyik legismertebb kutatója. Rögtön hozzáteszi, hogy Neÿ Ferenc vagy Koronka József próbálkozásai után Jókai Mór tette le a hazai sci-fi irodalom „alapkövét” A jövő század regényével. A mű folytatásokban jelent meg A Honban 1872-től. „Az 1950 körül játszódó történet látszólag optimista jövőképet vázolt fel, amelyben Magyarország jelentős európai hatalom, Budapest a Monarchia központja és a Habsburg-ház is magyarosodott. Ám ha figyelembe vesszük, hogy Jókai ellenzéki képviselőként írta a művet, részben olvashatjuk szatíraként is, amely saját kora politikai viszonyait gúnyolja ki.”
A mű második felében már inkább utópia, a történet végén egy üstökös is megérkezik. „A 19. század második felétől az emberek tényleg hittek abban, hogy a technikai fejlődés nemcsak a világot, hanem magát a társadalmat is képes átalakítani. Bíró Lajos 1910-ben úgy fogalmazott, hogy a repülés feltalálása mindenkit arisztokratává tesz majd, vagyis a technikai haladás révén egy magasabb szinten válhatnak egyenlővé az emberek.”
Kevéssé ismert, hogy Herczeg Ferenc már az első világháború előtt írt sci-fi műveket, és egyes ötleteivel és megoldásaival megelőzte a korát. A Cserebőrűek (1895) című szatirikus elbeszélésben egy jupiteri tudós naplóját olvassuk az emberről, A jövő század novellájában (1914) egy disztópikus, feminista Budapestről olvasunk, míg a Sziriuszban (1890) – öt évvel Wells híres regénye előtt – az időgépről; ebben a munkájában jelent meg a híres nagypapa-paradoxon is. (1942-ben filmet is forgattak belőle Karády Katalin főszereplésével, megalkotva ezzel az első magyar időutazós sci-fi filmet.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
