A magyar sci-fi

Nem a jövőről, hanem a jelenről

Könyv

A science fiction műfaját nem akadályozta a vasfüggöny, és mivel víziói nem vágtak egybe a szocialista jövőképpel, körüllengte egyfajta ellenzékiség. Az egyik legjelentősebb sci-fi szerző, Zsoldos Péter kevés művet írt, de azok máig kortársnak és elevennek hatnak. Most, hogy újra megjelenik a Gregor Man-trilógia, áttekintjük a műfaj hazai történetét.

Már jóval azelőtt, hogy Hugo Gernsback megalkotta volna a science fiction elnevezést, születtek olyan művek, amelyek magukra vehetik a műfaji címkét. Nemcsak H. G. Wells vagy Jules Verne, de magyar szerzők tollából is. Magyarország szédületes változásokon és fejlődésen ment keresztül a dualizmus korában, Budapest növekedett és modernizálódott, egyre többeket érdekelt, hogy mi jöhet még? „A sci-fi kapcsán gyakran elhangzik, hogy sohasem a jövőről szól, hanem a jelenről. A jövőről alkotott elképzelések sokkal inkább a kortárs pszichológiai és társadalmi valóságra vetnek fényt” – mondja Veres Miklós, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa, a sci-fi egyik legismertebb kutatója. Rögtön hozzáteszi, hogy Neÿ Ferenc vagy Koronka József próbálkozásai után Jókai Mór tette le a hazai sci-fi irodalom „alapkövét” A jövő század regényével. A mű folytatásokban jelent meg A Honban 1872-től. „Az 1950 körül játszódó történet látszólag optimista jövőképet vázolt fel, amelyben Magyarország jelentős európai hatalom, Budapest a Monarchia központja és a Habsburg-ház is magyarosodott. Ám ha figyelembe vesszük, hogy Jókai ellenzéki képviselőként írta a művet, részben olvashatjuk szatíraként is, amely saját kora politikai viszonyait gúnyolja ki.”

A mű második felében már inkább utópia, a történet végén egy üstökös is megérkezik. „A 19. század második felétől az emberek tényleg hittek abban, hogy a technikai fejlődés nemcsak a világot, hanem magát a társadalmat is képes átalakítani. Bíró Lajos 1910-ben úgy fogalmazott, hogy a repülés feltalálása mindenkit arisztokratává tesz majd, vagyis a technikai haladás révén egy magasabb szinten válhatnak egyenlővé az emberek.”

Kevéssé ismert, hogy Her­czeg Ferenc már az első világháború előtt írt sci-fi műveket, és egyes ötleteivel és megoldásaival megelőzte a korát. A Cserebőrűek (1895) című szatirikus elbeszélésben egy jupiteri tudós naplóját olvassuk az emberről, A jövő század novellájában (1914) egy disztópikus, feminista Budapestről olvasunk, míg a Sziriuszban (1890) – öt évvel Wells híres regénye előtt – az időgépről; ebben a munkájában jelent meg a híres nagypapa-paradoxon is. (1942-ben filmet is forgattak belőle Karády Katalin főszereplésével, megalkotva ezzel az első magyar időutazós sci-fi filmet.)

 
Zsoldos Péter
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.