Önkényes átszervezés a válságban lévő Országos Széchényi Könyvtárban

Megtelt raktárak, megfeketedett falak, gazdasági válság, apátia. Fél éven belül a második igazgató lát neki a magyar írásos kultúrkincs nagy részét őrző nemzeti könyvtár megmentésének, de a – Demeter Szilárd-közeli – Rózsa Dávid első intézkedései nem nyugtatták meg a kedélyeket.

„A könyvtár új szervezeti és működési szabályzata teljesen önkényes, a korábbi, sok év tapasztalatával rendelkező szakmai vezetők negligálásával született az új főigazgató agyszüleményeként; elég megnézni, az új vezetők közül kiknek hány évi OSZK-s tapasztalata van/lesz.” A dokumentumot a könyvtár addigi osztályvezetői „e-mailben kapták meg, 48 órájuk volt korrektúraablakban véleményezni, de az igazgató abból sem fogadott meg semmit. Nem volt állománygyűlés, vezetői értekezlet, egyáltalán semmilyen egyeztetés: egyes osztályok úgy szűntek meg, hogy a vezetőikkel le sem ültek egy asztalhoz”. A „több hónapos bizonytalanság meghozta az eredményt: a káoszt”. Ezen nem javít, hogy Rózsa „kezdetben megnyerő modorú volt, lazán kommunikált” – mostanában már előfordul, hogy kiabál a folyosón és elérhetetlen. Az új igazgatónak „a szakmai tapasztalata csekély, pályázata egy BA-s dolgozat szintjén van, komoly, nagy tekintélyű könyvtári szakember nem vett részt az átszervezésben”. Az alulfinanszírozás „a napi működést fenyegeti, rendszeresek a panaszok a liftre, az informatikai rendszerre, az épületgépészetre”. A „digitalizáló központ rosszul működik, többéves lemaradással, egyes gépekhez nem ért itt senki, de ilyen fizetésért nem találni szakembert”.

Június végén több, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) belső életére rálátó forrással beszélgettünk, a fenti idézetek tőlük származnak. (…)

Az intézmény mély válsága régre nyúlik: 2014-ben az akkori főigazgató, Tüske László már kritikussá vált működésről nyilatkozott. Szakmai körökben évek óta egyetértenek abban is, hogy annak idején hiba volt a Várba költöztetni a könyvtárat. A hatalmas tér fenntartását lehetetlen kigazdálkodni, a „kettős költözés problémája” – a digitalizálás szakmai kihívásai és a fizikai költözés ügye – felemésztette az erőforrásokat. Tavaly már fizetésképtelenségről és több mint 600 millió forintos, több éve görgetett hiányról szivárogtak ki hírek. Forrásaink szerint régi probléma, hogy a politikai elit nem lát lehetőséget a nemzeti könyvtárban, s az intézmény a Nemzeti Hauszmann Terv megszületése óta teljesen elveszítette érdekérvényesítő képességét.

A teljes cikket a Magyar Narancs friss lapszámában olvashatja. Írunk benne még a könyvtárban uralkodó áldatlan állapotokról és az új igazgató, Rózsa Dávid első intézkedéseiről, amelyek következtében megszűnt a tudományos igazgatóság és az önálló különgyűjtemények rendszere. Azt is megkérdeztük a területért felelős miniszteri biztostól, Demeter Szilárdtól, hogy körülbelül mennyi pénz kellene a költözés előtt álló, de minden bizonnyal még évekig a budai várban működő könyvtár viszonyainak rendezésére.