Önkényes átszervezés a válságban lévő Országos Széchényi Könyvtárban

  • - palosm -
  • 2020. július 9.

Könyv

Megtelt raktárak, megfeketedett falak, gazdasági válság, apátia. Fél éven belül a második igazgató lát neki a magyar írásos kultúrkincs nagy részét őrző nemzeti könyvtár megmentésének, de a – Demeter Szilárd-közeli – Rózsa Dávid első intézkedései nem nyugtatták meg a kedélyeket.

„A könyvtár új szervezeti és működési szabályzata teljesen önkényes, a korábbi, sok év tapasztalatával rendelkező szakmai vezetők negligálásával született az új főigazgató agyszüleményeként; elég megnézni, az új vezetők közül kiknek hány évi OSZK-s tapasztalata van/lesz.” A dokumentumot a könyvtár addigi osztályvezetői „e-mailben kapták meg, 48 órájuk volt korrektúraablakban véleményezni, de az igazgató abból sem fogadott meg semmit. Nem volt állománygyűlés, vezetői értekezlet, egyáltalán semmilyen egyeztetés: egyes osztályok úgy szűntek meg, hogy a vezetőikkel le sem ültek egy asztalhoz”. A „több hónapos bizonytalanság meghozta az eredményt: a káoszt”. Ezen nem javít, hogy Rózsa „kezdetben megnyerő modorú volt, lazán kommunikált” – mostanában már előfordul, hogy kiabál a folyosón és elérhetetlen. Az új igazgatónak „a szakmai tapasztalata csekély, pályázata egy BA-s dolgozat szintjén van, komoly, nagy tekintélyű könyvtári szakember nem vett részt az átszervezésben”. Az alulfinanszírozás „a napi működést fenyegeti, rendszeresek a panaszok a liftre, az informatikai rendszerre, az épületgépészetre”. A „digitalizáló központ rosszul működik, többéves lemaradással, egyes gépekhez nem ért itt senki, de ilyen fizetésért nem találni szakembert”.

Június végén több, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) belső életére rálátó forrással beszélgettünk, a fenti idézetek tőlük származnak. (…)

Az intézmény mély válsága régre nyúlik: 2014-ben az akkori főigazgató, Tüske László már kritikussá vált működésről nyilatkozott. Szakmai körökben évek óta egyetértenek abban is, hogy annak idején hiba volt a Várba költöztetni a könyvtárat. A hatalmas tér fenntartását lehetetlen kigazdálkodni, a „kettős költözés problémája” – a digitalizálás szakmai kihívásai és a fizikai költözés ügye – felemésztette az erőforrásokat. Tavaly már fizetésképtelenségről és több mint 600 millió forintos, több éve görgetett hiányról szivárogtak ki hírek. Forrásaink szerint régi probléma, hogy a politikai elit nem lát lehetőséget a nemzeti könyvtárban, s az intézmény a Nemzeti Hauszmann Terv megszületése óta teljesen elveszítette érdekérvényesítő képességét.

A teljes cikket a Magyar Narancs friss lapszámában olvashatja. Írunk benne még a könyvtárban uralkodó áldatlan állapotokról és az új igazgató, Rózsa Dávid első intézkedéseiről, amelyek következtében megszűnt a tudományos igazgatóság és az önálló különgyűjtemények rendszere. Azt is megkérdeztük a területért felelős miniszteri biztostól, Demeter Szilárdtól, hogy körülbelül mennyi pénz kellene a költözés előtt álló, de minden bizonnyal még évekig a budai várban működő könyvtár viszonyainak rendezésére.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.