könyv

Peter May: Vesztegzár

Könyv

Néhány évvel ezelőtt valószínűleg elképzelhetetlennek tartottuk volna, hogy egy thriller attól legyen igazán izgalmas, hogy kijárási korlátozásról, halálos vírusról, PCR-tesztről vagy sebtiben épített járványkórházról olvashatunk benne. Peter May, számos bestseller szerzője megelőzte a korát: Vesztegzár című könyvét, amelyben egész London karanténba kerül egy különösen magas halálozási arányú vírus miatt, 2005-ben írta. Ám akkor a kiadók sorra hajtották el a szerzőt azzal, hogy a műve nem elég realisztikus. Majd eltelt 15 év, és Mayt jövőbe látónak titulálták. Ugyanakkor erős aránytévesztés lenne a Vesztegzárat remekbe szabott műként emlegetni. A könyv nem más, mint egy tisztességes akció-krimi, táskából előkerülő csontokkal, feszültséggel teli nyomozással, amit a kijárási tilalom, a sötét és üres utcák nyilvánvalóan még izgalmasabbá (és aktuálisabbá) tesznek, a háttérben kibontakozó új szerelemmel és tönkremenő házassággal, drámával és némi tudománnyal. A jól felépített hajsza nehezen letehetővé teszi a könyvet, ám a végkifejlet egyrészt elkapkodott, másrészt klisés, szinte látjuk magunk előtt vérfoltos fehér trikóban Bruce Willist, ahogy vágtat a London Eye felé, hogy megmentse a szerelmét és persze a világot, igazságot tegyen és elégtételt kapjon saját veszteségeiért. A többi már spoiler lenne, egy dologra viszont mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet: konteohívők kezébe a Vesztegzár nem való.

Fordította: Gömöri Péter, Novák Gábor, Tomori Gábor. 21. Század Kiadó, 2020, 319 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.