könyv

Peter May: Vesztegzár

Könyv

Néhány évvel ezelőtt valószínűleg elképzelhetetlennek tartottuk volna, hogy egy thriller attól legyen igazán izgalmas, hogy kijárási korlátozásról, halálos vírusról, PCR-tesztről vagy sebtiben épített járványkórházról olvashatunk benne. Peter May, számos bestseller szerzője megelőzte a korát: Vesztegzár című könyvét, amelyben egész London karanténba kerül egy különösen magas halálozási arányú vírus miatt, 2005-ben írta. Ám akkor a kiadók sorra hajtották el a szerzőt azzal, hogy a műve nem elég realisztikus. Majd eltelt 15 év, és Mayt jövőbe látónak titulálták. Ugyanakkor erős aránytévesztés lenne a Vesztegzárat remekbe szabott műként emlegetni. A könyv nem más, mint egy tisztességes akció-krimi, táskából előkerülő csontokkal, feszültséggel teli nyomozással, amit a kijárási tilalom, a sötét és üres utcák nyilvánvalóan még izgalmasabbá (és aktuálisabbá) tesznek, a háttérben kibontakozó új szerelemmel és tönkremenő házassággal, drámával és némi tudománnyal. A jól felépített hajsza nehezen letehetővé teszi a könyvet, ám a végkifejlet egyrészt elkapkodott, másrészt klisés, szinte látjuk magunk előtt vérfoltos fehér trikóban Bruce Willist, ahogy vágtat a London Eye felé, hogy megmentse a szerelmét és persze a világot, igazságot tegyen és elégtételt kapjon saját veszteségeiért. A többi már spoiler lenne, egy dologra viszont mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet: konteohívők kezébe a Vesztegzár nem való.

Fordította: Gömöri Péter, Novák Gábor, Tomori Gábor. 21. Század Kiadó, 2020, 319 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.