Könyv
Fidget spinner a kútban
André Ferenc öt évvel ezelőtti, szótagadó című verseskötete figyelemre méltó debütálás volt.
„A világ összes szívószála”
Oidipusz Erdélyben
E gigantikus panorámaregény a karakterei sorsába és belső tereibe nyújt betekintést, általuk láttatva az egyéni és társadalmi traumákat Erdélyben, a II. világháborútól a Szovjetunió felbomlásáig.
"Milyen csodák vezettek oda, hogy egy fiatal magyar fiú ne a kéményen át távozzon Auschwitzból?"
Így működik a kézi vezérelt magyar kultúra a Vajdaságban
Ölni vagy szeretni
A címben feltett kérdésre ki-ki másként fog válaszolni. Aaron Blummnak (akinek a polgári neve nem titok – Virág Gábor –, és a Vajdaságban él) sikerült egy teljesen egyedi könyvet előállítania, amelynek mindegyik – kereken 500 – példánya unikális.
A kegyetlenség iskolája
A történelmi Magyarország összeomlása után az egymást követő hatalomváltások rendkívüli indulatokat hoztak a felszínre.
Mindenen túl
Alig tudunk felsorolni olyan ismert regényeket, amelyeknek idős nő a főszereplője.
A retró mint korstílus
A félmúlt festői, félig elfeledve. Nagy kérdés, hogy valóban van-e mit rehabilitálni, és mindehhez elég-e meglovagolni a Kádár-nosztalgiát.
Emberi fény
Lassan teljessé válik Carl Gustav Jung műveinek több mint húszkötetes összkiadása a Scolar Kiadónál. A vállalás nagyságát mutatja, hogy a sorozat első tagja 2003-ban jelent meg, az utolsó pedig 2027-ben kerül majd az olvasók elé.
„Tele van csodákkal”
Leonora Carrington, a szürrealista festőnő szürrealista regénye, A hallókürt első magyar kiadása hamarosan megjelenik nálunk is. Ennek apropóján beszélgettünk a szerző fiával, a könyv illusztrátorával a többi közt arról, hogy milyen egy Európából menekült, keresztény-zsidó művészcsaládban felnőni az 50-es évek Mexikójában.
„Soha többé”
Az alig kétszáz oldalas kisregény egy, a holokauszt, majd a Rákosi- és a Kádár-korszak által megtépázott család történetét vázolja fel. Diszfunkcionális közösséget látunk, a generációs elhallgatás és a hazugságok világát, de azt a kitörési lehetőséget is, amellyel a főhős kárpótolhatná magát. Egyúttal az elbeszélő azt is megmutatja, hogy az állam utólagosan képtelen kompenzálni az egyént, vagy ha tesz is valamit, az inkább nevetség tárgya lesz.