KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Fidget spinner a kútban

André Ferenc: Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról

Könyv

André Ferenc öt évvel ezelőtti, szótagadó című verseskötete figyelemre méltó debütálás volt.

Magától értetődően játszatta egybe a magas és a populáris kultúrát, Arany Jánost és a Tool zenekart (persze erre már csak az ősz szemöldökök vonódnak össze), a vendégszövegekben lubickoló, nyelvjátékos posztmodern lírát kiegészítette az emberi, az állati és a növényi lét határait összemosó poszthumán ösztönzésekkel, és a szöveggenerálás személytelenített lehetőségeivel (T9 mobiltelefonos szótár) való kísérletezés közben egy szorongásokkal küzdő, érzékeny fiatal ember alakja sejlett fel. Aztán André szerkesztője volt a címtelen föld című, fiatal erdélyi metamodern líra alcímű antológiának, ami jelzi a ’92-ben Csíkszeredán született, jelenleg Kolozsváron élő költő nemzedéki, lokális és poétikai kötődéseit. Ezek nagyban meghatározzák a mostani, második verseskönyv új hangsúlyait. A folytatás felemás.

A populáris kultúra és a személyesség feltűnően háttérbe szorult, és felerősödött a magas irodalmi hatás. Az alanyiság gyengítése akár programként is felfogható az első vers alapján: a címével Weörest megidéző Kútbanézőben a költői én a kútjaihoz más-más céllal látogató gyermekek, nők, vénasszonyok lajstromát adja, azt sugallva, hogy e költészet önmagán keresztül másokat kíván megmutatni. A második vers a háromlábú Szent Militzentához intézett közösségi himnusz: kérdés persze, hány olvasó tudja, hogy a közép-európai létet groteszk látomásokba oltó Bodor Ádám egyik figurájáról van szó. Szinte az összes versre jut egy-egy rejtett vagy jelzett magas irodalmi utalás, mottó, idézet, de posztmodern parodisztikusság nélkül. E referenciakavalkádban nem mindig világlik ki, miről is szól sajátosan éppen André Ferenc költészete. Ez a fajta, az egyéni jelleget elfedni hajlamos magas irodalmi körülbástyázottság elég jellemzőnek tűnik a fiatal magyar lírára. Andrénál a populáris kultúra visszaszorulásának nem túl jelentős, de látványos jele, hogy míg az első kötet alsó sarkaiban a pár évvel ezelőtt népszerű, szerethető kacat, a fidget spinner képét lehetett pörgetni, addig az újban a fogyó-növő hold rajzával lehet megtenni ugyanezt. A gesztus megmaradt, a játék unalmasabb, komolykodó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.