KÖNYVMELLÉKLET - Interjú

„A világ összes szívószála”

André Ferenc költő, slammer, szerkesztő

Könyv

Hol tart a fiatal erdélyi líra, és mi az a metamodern érzékenység? Epika és líra, populáris és magaskultúra, erdélyi és magyarországi hagyomány viszonyáról is beszélgettünk a Csíkszeredán született, jelenleg Kolozsváron élő szerzővel.

Magyar Narancs: Első köteted, a Szótagadó 2018-ban jelent meg, most, öt évvel később itt a második, a Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról. Testes könyvek. Az újban azonban mintha a versek attitűdjében és az egyes szövegek hosszában is finom elmozdulást lehetne érezni az epikus líra felé.

André Ferenc: A két verseskötet között 2020-ban írtam egy verses meseregényt is, Bújócskaverseny címmel a koronavírusról, mondhatjuk, hogy ez volt az első találkozásom az epikával. Itt már meg kellett küzdenem azzal, hogy egy kerettörténeten belül el kell jutnom A-ból B-be. A verses meseregényműfaj hívta elő, hogy érthetőre kell írnom a verseket, az olvasónak olyan kapaszkodókat kell nyújtanom, amelyekkel végig rajta tudnak maradni a történeten. Az új kötet verseiben is valamiképpen továbbdolgozott bennem az igény a letisztultabb gondolatmenetek iránt, nem csupán impressziók halmozását látjuk, ami a Szótagadóra még inkább jellemző volt. A Keplerben elég sok hosszúvers van, márpedig a hosszúversek működtetéséhez elengedhetetlen valamiféle epikusság vagy retorika, viszonylagos narratíva megtalálása is. Viszont még mindig a költészet területén vagyunk, nem váltottam a szó szoros értelmében vett epikára, most is az apró benyomások, intuitív megoldások, lírai képzettársítások határozzák meg a szövegeket.

MN: Az első kötetben nagyobb hangsúlyt kaptak a popkulturális utalások, míg az új versek határozottabb irodalmi beágyazottságot jeleznek. Sok az idézet, a mottó, és mind a szépirodalmi kánon területére mutatnak – mintha egyfajta egyéni irodalmi hagyományt hoznál játékba.

AF: A popkultúra mai napig fontos inspirációs forrás a számomra, mostanában is sok olyan szövegem születik, amelyekben ez erősen tetten érhető, például slammerként is tovább használom ezeket. De amikor az új kötet anyaga elkezdett összeállni, már látszott, hogy a szövegeket az szervezi, amit a kultúra mély sodrásából érzünk vissza, vagy amit a történelmi múlt gócpontjaiból érzékelünk ma is. A kortárs szólamok és felhangok ide is beszivárognak persze. A popkultúra szinkronicitása után most egyfajta diakronitás érdekelt jobban. Egy populáris utalás tíz vagy húsz év múlva már sokszor nem magától értetődő, ha egyáltalán felfejthető még, miközben az úgynevezett magaskultúra, vagy az irodalmi hagyomány mélyebben gyökerezik az időben. A Szótagadóban van egy számomra fontos vers, a Sintér, amely a Mónika Show jelenségét tematizálja. Ez a mai olvasónak még érthető, de azoknak, akik most születnek vagy ezután fognak még, már nem lesz evidens.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.