KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Ölni vagy szeretni

Aaron Blumm: Ki ölte meg a Török Zolit?

  • Radics Viktória
  • 2023. április 26.

Kritika

A címben feltett kérdésre ki-ki másként fog válaszolni. Aaron Blummnak (akinek a polgári neve nem titok – Virág Gábor –, és a Vajdaságban él) sikerült egy teljesen egyedi könyvet előállítania, amelynek mindegyik – kereken 500 – példánya unikális.

Még a műfaj megállapítása is csupán szubjektív lehet. Regény? Nem. Kisprózák? Ahhoz túlontúl összebogozódók a fragmentumok. Prózaversek? Dehogy, bár vannak benne lírai és szókimondón prózai részletek is. Könyv mint műalkotás, fecnikből összeragasztgatva, képekkel díszítve, ahogy lánykoromban a naplómat írtam, másoltam, ragasztottam, firkáltam. Az elbeszélő, jobban mondva a fel-le jegyző „én” nő is, meg férfi is. Hermafrodita, egy senki, egy eltűnt ember vagy némber, aki vagy gyilkos, vagy áldozat, vagy is-is. A címszereplő Török Zoli vagy a szerelme, vagy az ellensége neki, de lehet az áldozata vagy a hóhéra is. Netán a képzelete szülötte. Ő a legfőbb Másik a prózában szereplő sok Másik között, akik közt van „te” is, „ő” is, Brenner Jánosra, vagyis Csáth Gézára hajazó B. J. (ebből többfajta), Doktor úr, és vannak még sokan mások.

Aki beszél, firkál, az is sokalakú „én” – lehetek akár én is, az olvasó mint alkotótárs. Pedig ez nem „beleélős elbeszélés”, első pillantásra szövegirodalomnak tűnik, ami, ugye, arról szól, hogy az író ír, legalábbis írni próbál. Nincsenek rá jelzők. De elárulom, hogy első olvasásra azt mondtam magamban: „ez gyönyörű!”

Könnyen cáfolható olvasatomban ez a könyv a legrejtettebb indulatokról szól, amelyekről csak az álmok és a versek árulkodnak, és a Biblia beszél róluk sokat. Vagy egy indulatról, mely a Másik (az Isten) felé lök, taszít és vonz bennünket, és amikor ez az indulat valamilyen oknál fogva kicsorbul, akkor gyilkos, öngyilkos, pusztító szenvedély(betegség) lesz belőle. Avagy, más szóval, egyszerűen eltüntetjük, ignoráljuk vagy gyalázzuk a Másikat (az Istent, a „volt szeretőt”), ami tulajdonképpen szintén ölés (ölelés helyett). Ez a roppant önismerettel megírt könyv tehát a szeretetről és annak képtelenségéről meg a bosszúszomjról szól; arról, hogy milyen nehezen viseljük el magunkat és egymást. Hogy a szeretetvágyba bele lehet halni (gondoljunk József Attilára!), és a lelkünk mélyén ölni tudnánk miatta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.