KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Ölni vagy szeretni

Aaron Blumm: Ki ölte meg a Török Zolit?

  • Radics Viktória
  • 2023. április 26.

Kritika

A címben feltett kérdésre ki-ki másként fog válaszolni. Aaron Blummnak (akinek a polgári neve nem titok – Virág Gábor –, és a Vajdaságban él) sikerült egy teljesen egyedi könyvet előállítania, amelynek mindegyik – kereken 500 – példánya unikális.

Még a műfaj megállapítása is csupán szubjektív lehet. Regény? Nem. Kisprózák? Ahhoz túlontúl összebogozódók a fragmentumok. Prózaversek? Dehogy, bár vannak benne lírai és szókimondón prózai részletek is. Könyv mint műalkotás, fecnikből összeragasztgatva, képekkel díszítve, ahogy lánykoromban a naplómat írtam, másoltam, ragasztottam, firkáltam. Az elbeszélő, jobban mondva a fel-le jegyző „én” nő is, meg férfi is. Hermafrodita, egy senki, egy eltűnt ember vagy némber, aki vagy gyilkos, vagy áldozat, vagy is-is. A címszereplő Török Zoli vagy a szerelme, vagy az ellensége neki, de lehet az áldozata vagy a hóhéra is. Netán a képzelete szülötte. Ő a legfőbb Másik a prózában szereplő sok Másik között, akik közt van „te” is, „ő” is, Brenner Jánosra, vagyis Csáth Gézára hajazó B. J. (ebből többfajta), Doktor úr, és vannak még sokan mások.

Aki beszél, firkál, az is sokalakú „én” – lehetek akár én is, az olvasó mint alkotótárs. Pedig ez nem „beleélős elbeszélés”, első pillantásra szövegirodalomnak tűnik, ami, ugye, arról szól, hogy az író ír, legalábbis írni próbál. Nincsenek rá jelzők. De elárulom, hogy első olvasásra azt mondtam magamban: „ez gyönyörű!”

Könnyen cáfolható olvasatomban ez a könyv a legrejtettebb indulatokról szól, amelyekről csak az álmok és a versek árulkodnak, és a Biblia beszél róluk sokat. Vagy egy indulatról, mely a Másik (az Isten) felé lök, taszít és vonz bennünket, és amikor ez az indulat valamilyen oknál fogva kicsorbul, akkor gyilkos, öngyilkos, pusztító szenvedély(betegség) lesz belőle. Avagy, más szóval, egyszerűen eltüntetjük, ignoráljuk vagy gyalázzuk a Másikat (az Istent, a „volt szeretőt”), ami tulajdonképpen szintén ölés (ölelés helyett). Ez a roppant önismerettel megírt könyv tehát a szeretetről és annak képtelenségéről meg a bosszúszomjról szól; arról, hogy milyen nehezen viseljük el magunkat és egymást. Hogy a szeretetvágyba bele lehet halni (gondoljunk József Attilára!), és a lelkünk mélyén ölni tudnánk miatta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.