Kézi vezérelt magyar kultúra a Vajdaságban

Családi ügyek

Könyv

A helyi magyar egypárt szerint már tavaly kiderült, hogy a Magyarországra áttelepült pesszimista írók tehetők felelőssé az óvodások alacsony száma miatt (is) a Vajdaságban. Az idén a hatalmi retorikát tettek követték: sorra tiltották le a megjelenés előtt álló könyveket. Vajon kinek lehet ez jó?

„A mostani elsősök 2015-ben születtek, és ne felejtsük el, ez volt az az év, amikor a Vajdaságban az a közhangulat uralkodott, amelyik arra hegyezett ki minden mondatot és minden közszereplésbeli megnyilvánulást, hogy ez a föld nem élhető és innen el kell menni, és hogy aki valamire való, az nem itt fogja megalapozni a saját és a gyerekei jövőjét. Mondták ezt azok, akik mások innen való eltelepítéséből üzletet csináltak és jól kerestek ezen, valamint azok, akik máshol élnek, de itt adják ki folyamatosan a könyveiket, és ezáltal befolyásolják az embe­reket.” Egy szerbiai magyar falu, Szaján tavaly szeptemberi óvodai ünnepségén mondta ezt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), illetve a tartományi parlament elnöke.

Aztán 2023 elején tett lett a gondolatból, s aggasztó hírek érkeztek a magyar kisebbség leg­jelentősebb (és majdhogynem egyetlen) könyvkiadója, a Forum Könyvkiadó Intézet háza tájáról. Hatalmi erővel átírt kiadói programról, letiltott könyvekről, a régióból elszármazottakat diszkrimináló új irányvonalról szólt a fáma. A keleti blokk felbomlása óta példátlan letiltáshullámban az a legszomorúbb, hogy a többségi szerb társadalomnak ehhez semmi köze. Magyar belügy ez.

Kontrollmánia

Az elmúlt évek politikai és kulturális értelemben is a pluralitás teljes felszámolásáról szóltak a Vajdaságban. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szervének harminc­öt tagjából harmincöten a VMSZ soraiból kerültek ki, a korábban a pártból kiváló elégedetlenek által létrehozott ellenzéki erő, a Magyar Mozgalom pedig egyszerűen felfüggesztette működését. A gazdasági élet, az oktatás, a kultúra és a nyilvánosság szinte kizárólag a párt jóváhagyásával képes csupán működni. A párt pedig nem meglepő módon budapesti lélegeztetőgépre van kötve, amit a VMSZ körüli alapítványokba és intézményekbe öntött (bár az utóbbi időben fogyatkozni látszó) forintmilliárdok jeleznek egyértelműen. A Vajdaság orbanizálódásáról korábban részletesen beszámoltunk (lásd: Exportált orbánizmus 2.: Bevált receptek, Magyar Narancs, 2020. május 6.), az akkor már javában dübörgő VMSZ-buldózer mára mindent letarolt.

A vajdasági magyar szellemi élet tere a közelmúlt számos megrázkódtatása miatt, illetve az általában is alacsony életszínvonal és magas kilátástalanság okán radikálisan leszűkült. A népességfogyással együtt a kulturális értékek fogyasztóinak jelentős része is eltűnt a térképről. A Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk előtt még több mint 400 ezres magyarság száma az egészen friss adatok szerint kevesebb, mint a felére esett vissza, egyes becslések pedig a valós számot még a nyilvánosságra hozott (184 442 fő) adathoz képest is alacsonyabbra, 130–150 ezerre teszik. Ez gyakorlatilag egy közepes város népessége.

A Forum Könyvkiadó Intézet társalapítója az MNT, a kiadó öttagú igazgatóbizottságába az elnökön túl (aki jelenleg Erdődi Edvina, az MNT alelnöke, természetesen VMSZ-tag, a pártlaposított Magyar Szó egykori jogásza, jelenleg megbízott igazgatója) két tagot az MNT delegál, ami, mint hogy csupán VMSZ-es tagjai vannak, azt jelenti, hogy a Vajdaság meghatározó irodalmi kiadójának az igazgatóbizottsága fölött is közvetlen a pártkontroll. Persze működhetnének, mint ahogy működtek is a Forumtól független kiadók is a városnyi kulturális térben, a többi közt a Zentán alapított zEtna sokáig be is töltött egy efféle szerepet, ám az utóbbi években azt láttuk, hogy az ugyancsak az MNT-ből kontrollált kulturális támogatási pályázatokon – hogy, hogy nem – rendre nulla dinárt ítélt meg nekik az adott zsűri.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.