Könyv

„Soha többé”

Márton László: A kárpótlás

Kritika

Az alig kétszáz oldalas kisregény egy, a holokauszt, majd a Rákosi- és a Kádár-korszak által megtépázott család történetét vázolja fel. Diszfunkcionális közösséget látunk, a generációs elhallgatás és a hazugságok világát, de azt a kitörési lehetőséget is, amellyel a főhős kárpótolhatná magát. Egyúttal az elbeszélő azt is megmutatja, hogy az állam utólagosan képtelen kompenzálni az egyént, vagy ha tesz is valamit, az inkább nevetség tárgya lesz.

A kötet váltogatja az idősíkokat, amelyek a jelenből (a Covid-járvány ideje) bontakoznak ki egy kártérítési ügy kapcsán, ide-oda csapongva. A kártérítés a főszereplő Por Zsolt nagybátyjának 1944-es „életvesztéséért” jár(na). A járvány metaforája különösen jól működik a tematika tükrében, hiszen a maszkos létmód az elhallgatásokra, az izoláció a besúgóktól való félelemre, a kényszerű összezártság pedig a szintén kényszerű, megválaszthatatlan családi környezet és sors elviselésére rímel.

A narrátor is izgalmas figura, kellő távolságot tartva, amolyan megfigyelőként részt is vesz az eseményekben, folyton kotnyeleskedik, és legtöbbször parodizálja a mindentudó elbeszélő nézőpontját, már csak azzal a képtelenséggel, hogy „maga is emlékszik” napra pontosan egy-egy negyven–ötven évvel ezelőtti történésre. Az ironizáló hangnem finoman szövi át a cselekményt, s nem nyújt lehetőséget a főszereplőnek az önsajnálatra, de gyakran szarkasztikus humorral fűszerezve tárja elénk a sötét foltjaikkal együtt teljes történeteket. Por Zsolt apja szovjet hadifogoly volt, akinek öccse nem jött vissza a haláltáborból, a nagynénje, Magda egy hadiüzem munkása­ként élte túl a korszakot, az anyja pedig, a nagymamával karöltve „valamilyen módon”, találgatások, elejtett utalások alapján feltehetőleg az aktuálisan kegyetlenkedő férfitársaságot „meggyőzve” maradtak életben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."